Mit kezdjünk az elektromos vezetékekkel?

Hány áramkört kell kialakítani egy lakásban? Mi lehet egy áramkörön belül? Mit érdemes tudni az elektromos vezetékek elhelyezéséről, bekötéséről, valamint a cseréjéről?

Ahhoz, hogy az elektromos vezetékek bekötése, cseréje, úgy egyáltalán a villanyszerelő munka mibenléte világos legyen számunkra, érdemes ismernünk, hogyan is vannak elhelyezve az elektromos vezetékek.

Ma Magyarországon a fogyasztókat célszerűen csoportosítják és külön áramkörökbe kapcsolják. Egy lakáshoz 4 áramkör szükséges – külön kell venni a szobai világítóhelyek áramköreit, külön a szoba dugaszoló helyeinek áramköreit; ugyanígy ki kell alakítani a konyhai világítás áramköreit és a dugaszoló helyek áramköreit. És ugyanez igaz a fürdőszobára is.

Amennyiben egy áramkörrel valami gond van, a vegyes világítási és dugaszoló hely áramköreinek megalkotásával nem marad fény nélkül a helyiség.

Fontos tudni, hogy csak 6 vagy 8 lámpahely vagy csatlakozóaljzat kialakítására van lehetőség egy áramkörön. A nagyobb készülékekhez, amelyek árammal működnek, így a bojlerhez, árammal üzemelő tűzhelyhez vagy hűtőszekrényhez, mélyhűtőhöz, külön áramkör szükségeltetik. És itt is vannak megkötések: ha a bojler nagyobb mint 50 literes, illetve ha a fűtőberendezés 1,5 kilowattnál nagyobb teljesítménnyel bír, olyan áramkörre köthető csak, amely kizárja a csúcsidőt. Van hozzá kapcsoló, melyet az áramszolgáltató működtet, és éjjeli fogyasztásmérő is jár hozzá.

A helyiségméretekre vonatkozóan is vannak előírások. Ha egy helyiség viszonylag kicsi, 6 négyzetméter körüli vagy ennél nagyobb, oda egy mennyezeti lámpa felszerelésére van lehetőség, de ha már nagyobb a helyiség, mint 12 nm, két áramkörös kapcsolást kell megoldani. A fürdőszoba és a konyha azok a helyiségek, ahol külön lámpa szükséges még a tükörhöz illetve a munkafelületekhez. Ezeknek is kialakítanak lámpahelyet.

Ha dugós csatlakozóhelyeket alakítunk ki, ezeket egymástól 5 méterre kell megtenni, a konyhában azonban okosabb, ha több dugaszaljzatot helyezünk el, mert így minden háztartási eszköz bekapcsolására van mód. Mind a világításkapcsolók, mint pedig a csatlakozóhelyek kialakításánál be kell tartani a kötelező előírásokat! A villanyszerelő mindenről tájékoztathat bennünket.

Több elektromos készüléket használunk a fürdőben és a szárítóhelyiségben is. Villanyszerelő utasításai nélkül ne kezdjünk hozzá a villamos készülékek elhelyezéséhez, mert igen szigorúan szabályozzák azokat – védve az ember életét. Betartandóak az erős áramú villamos szerelésekre vonatkozó előírások, amelyek jelenleg hatályosak hazánkban.

A főelosztó táblán áramkörbe szerelt, ún. kismegszakító van elhelyezve, amely véd minden egyes áramkör esetében a túláram és a zárlat ellen. Ezek a biztosítékok helyhez kötött fogyasztók esetén leválasztó kapcsolóként is funkcionálhatnak, amely szintén elő­írásszerűén kötelező.

Mekkorák az elektromos vezetékek? Egy lakás áramköreinél 2,5 négyzetmilliméteres a legkisebb keresztmetszetű alumínium vezeték, amely helyett érdemesebb rézvezetéket használni, 1,5 négyzetmillimétereset. Ezek az elektromos vezetékek egyszerre maximum 3 kilowattos terheléshez jók, és csak 20-25 méter nyomvonal hosszúságig alkalmasak. Soha ne kapcsoljunk a javasoltnál nagyobb fogyasztást egy áramkörre. Ha a védőcsőbe bele lehet őket rakni, akkor esetleg nagyobb keresztmetszetűre cserélhetjük a vezetékeket.

Fontos, hogy mindez villanyszerelői munka! Az előírás szerint ha árammal működő tűzhelyhez készül áramkör, a főelosztó táblára szükséges 3 darab kismegszakító elhelyezése, 5-ször 6 négyzetmilliméteres alumínium, és 5-ször 4 négyzetmilliméteres rézvezetékkel, a villamos tűzhely közelében levő csatlakozó­dobozig. Ez a villanyszerelői munka biztosítja, hogy még ha a tűzhely egyfázisú is, legyen mód háromfázisúra bővíteni.

Nagyon fontos a védővezeték kiépítése. Minden áramkörbe be kell építeni ezt a földvezetéknek is nevezett vezetéket, mégpedig megszakítás nélkülit. Az érintésvédelem érdekében a villamos hálózatok ezen munkálatait villanyszerelő szakembernek kell megoldania és alaposan ellenőriznie, hogy minden biztonságos-e.

Védőcsőbe helyezik a műanyag bevonatú szigetelt vezetékeket, amelyek a falhoronyban vannak; a védőcsövek általában PVC-ből vannak, korábban ún. Bergmann csövet használtak a szakemberek, de ezek ma is időtállóak. A csöveket keresztezésmentesen vezetik – függőlegesen és vízszintesen. Mindennek megvan a helye: az elágazásoknak elágazó dobozt, míg a szerelvényeknek szerelvénydobozt helyeznek el a falon vagy süllyesztenek a falba.

Külön szabály van arra, milyen színűek lehetnek az elektromos vezetékek. A nulla vezeték kék színű, a fázisvezeték fekete, a földvezeték pedig sárgászöld (korábban piros volt). Ha más színű az egyik vezeték, kötelező jelezni a végén egy szigetelőszalaggal, hogy milyen színt jelöl valójában!

Az úgynevezett MM falvezeték, mely kettős szigetelésű, de védőcső nincs rajta, behelyezhető közvetlenül a vakolatba. A lakásokban nem szerelik védőcsőbe a vezetékeket, mert megfelelő védelemmel szolgálnak enélkül is. El vannak látva érszigeteléssel, ez az ereket öleli körül, az érszigetelést pedig az övszigetelés – kívül műanyag burkolatot látunk.

A hajlékony vezetékeknek – kábeleknek -, amelyeket olyan gépekhez tudunk használni, mint pl. a konyhai eszközök vagy a rádió, vékony rézszálakból készülnek az erei.

Amennyiben az épület könnyen ég – faházak esetében például -, kábeleket kell alkalmazni a vezetékeihez: ezeket kábelbilincsekkel rögzítik a falra. Az ilyen típusú elektromos vezetékeknél melegálló kapcsoló- és csatlakozódobozok használata van előírva. Jelük háromszöggel körbevett F betű, vagy egy áthúzott lángnyelv. Ugyancsak megerősített szigetelés kell a földbe helyezetett kábeleknek.

Az elektromos vezetékek fázisairól még érdemes beszélni. A kábelek több erűek lehetnek – a fázis és nulla két erő kábel, a fázis, nulla és föld háromerű, de lehet a kábel négy vagy öt erű is. Az elektromos vezetékek bekötése, a toldások és leágazások csakis elágazódobozban készíthetők illetve szerelvények bekötése alkalmával. A vezetékek végeit ilyenkor 10 vagy 15 centiméteres ráhagyással kell levágni, az előkészítés a szigetelés 2 vagy 3 centiméteres eltávolításával történik.

Ahhoz, hogy az elektromos vezetékekhez rögzített kötéseket alkalmazzunk, vezeték-összekötőkre van szükség. Ezek az ún. bakelitházas sorozatkapcsok, melyeket csokoládészorítónak is neveznek. Az összekötés a csavaros szorítással jön létre.

Ha a vezeték alumíniumból van, leszorító lemezes összekötők használatára van szükség a rögzítőcsavarok alatt. Ha pedig kábeleket kapcsolunk egymáshoz, olyan csöves szigetelés kell, amely hő hatására zsugorodik.

Forrás: