Advent: keresztény szokás, vagy valami más is? 2014-11-28 Blog, Otthon Megosztás: Tweet Az advent az egyik legszentebb keresztény ünnephez, a karácsonyhoz kötődik, vagyis maga az advent is leginkább keresztény szokásokkal van körülvéve, ám mára ez jócskán kibővült. Az advent a karácsony előtti négy vasárnapot magába foglaló időszak, vagy másképp mondva azzal a vasárnappal kezdődik, amely november 30-ához, András naphoz a legközelebb esik. Bár keresztény ünnepként kezeljük, a hagyomány kezdete mégsem egyidős a kereszténységgel, csak az V. században, VII. Gergely pápa regnálása alatt jelent meg, s a pápa ekkor jelölte ki a „várakozás” idejének is nevezett körülbelül egy hónapos idő kezdetét. Ezt a négy hetet szokás „kisböjt” néven is emlegetni, mégpedig azért, mert Jézus eljövetelére készülve, az emberek szerettek volna nem csak lelkileg, de testileg is minél inkább megtisztulni. Ugyanezt a megtisztulást hivatott szimbolizálni az adventi koszorún lévő négy gyertya is. Van azonban egy másik adventi szokás is, amely legalább annyira elterjedt, mint a koszorú, főképp a gyerekek körében: ez az adventi naptár. Manapság a legtöbb boltban készen lehet kapni, apró csokifigurákkal megtöltve, pedig ha házilag készítünk naptárat, az sokkal élvezetesebb, ráadásul családi programnak sem utolsó. A szokás, a hagyomány szerint egy német gyermektől, Gerhard Langtól ered, aki türelmetlenül kérdezgette édesanyját: „mikor jön már a karácsony?”, az édesanya pedig megelégelte, hogy minden nap el kell mondania, még hány nap van hátra, így gondolt egyet, és egy táblára rajzolt naptárra apró meglepetéseket akasztott fel. Minden napra jutott vagy egy kis édesség, vagy valami ajándék. A gyermek később felnőve továbbfejlesztette az ötletet, hogy izgalom is legyen a dologban: ajtók mögé rejtette a meglepetéseket, s az első hivatalos adventi naptár 1908-ban készült el, igaz, ebben még nem minden ablak mögött várta a kíváncsi gyerkőcöket ajándék, bizonyos napokra „csak” valamilyen bibliai idézet jutott, ám még így is akkora sikert aratott, hogy pillanatok alatt elterjedt nem csak a németeknél, de a II. világháború után az egész világot meghódította. A naptárat házilag is elkészíthetjük: ha tavalyról megmaradt a csokikat rejtő műanyag lap, akkor olvasztott csokival akár újratölthetjük, és csak vissza kell tenni a dobozába, de az ügyesebb kezűek másfajta naptárat is gyárthatnak. Ha például tud varrni, elég egy kevés maradék anyag, ebből „zsebes” naptár készülhet, és ide lehet elrejteni advent minden egyes napjára egy meglepetést a gyermeknek, barkácshajlamúak pedig fából faraghatnak valódi házikót, így tényleg az ablakok mögül bújnak elő reggelente a meglepetések. Ahogy közeledik a karácsony, egyre több ablak tárja fel titkát, a gyermekek pedig kérdezősködés helyett mindig látni fogják, hogy hogyan fogynak a hátralévő napok. Talán a legegyszerűbb változat a „fiókos” kalendárium. Ehhez nincs másra szükség, csak üres gyufásdobozokra. Ezeket ügyesen összeragasztva, esetleg megfelelő dekorációval házikóvá alakítva máris kész a naptárunk, s már csak a napokat kell bejelölni a piciny fiókokon, no meg nehogy elfeledkezzünk az apró meglepetésekről! Kellemes ügyeskedést! Forrás:
