Voltál már idén szűrésen? Tedd meg most!

A szűrések, így például a nőgyógyászati szűrés akár életet is menthet, de legalábbis megkönnyítheti a kezelést, illetve szerencsés esetben meggyőződhetünk arról, hogy minden rendben van.

A legfontosabb vizsgálatok

Méhnyakrák-szűrés

A nemi élet megkezdése után, vagy legkésőbb 18 éves kortól évente egyszer ajánlott ezen a szűrésen részt venni. A vizsgálat során a kikérdezést követően egy „kacsa” nevű eszközzel feltárják a hüvelyfalat, látótérbe hozzák a méhszájat, a méh nyakcsatornájából és a méhszáj felszínről mintát vesznek pálca segítségével. Ezen kívül megtekintik a hüvely belfelszínét, a szeméremtestet, a kisajkakat és a nagyajkakat – eltérés, kóros növedék, és a váladék megítélése miatt.
Az éves szűrés során megtörténik a kolposzkópos is, amely lehetővé teszi, hogy a szakember olyan finom rendellenességeket fedezhessen fel, amelyek – annak ellenére, hogy a szűrés eredménye nem mutat kórosat – további kezelést igényelhetnek. A tapintásos vizsgálat során többnyire kiszűrhetők a miómák, a ciszták, a petefészek, a kismedence gyulladása, sőt, az endometriózis is. A hüvelyi ultrahangvizsgálat pedig még pontosabb képet adhat a betegségekről, illetve a tapintással nem észlelhető méhüregi rendellenességekről is.

Emlőszűrés

Magyarországon ma évente 5400-5500 nőt érint az emlőrák, ezért fontos, hogy az évenkénti szűréseken az emlők és a hónalj áttapintása is megtörténjen. Ugyanakkor az önvizsgálat jelentősége is vitathatatlan, hiszen a havi rendszeres áttapintások során akár olyan apró rendellenességre is fény derülhet, ami – időben megkezdve – tökéletesen gyógyítható. Sokan elhanyagolják az önvizsgálatot, ami nagyobb emlők esetén valóban nem mindig könnyű. De mivel teljesen fájdalmatlan, és csak 10-15 percet vesz igénybe, mindenképpen érdemes beiktatni az életünkbe. 40 éves kor felett kétévente ajánlott az emlőultrahang és/vagy a mammográfiás vizsgálat, 50 fölött – különösen családi halmozódás esetén – évente érdemes ismételni.

orvos
Tünetmentesen is fontos a vizsgálat

Különösen a HPV vírus hordozóinál gyakori, hogy semmiféle tünetük nincs. A rákszűrésnél levett citológiai minta kapcsán azonban felmerülhet a méhszáj humán papillóma vírus fertőzésének gyanúja. Ilyenkor, illetve ha a rákszűrés rossz eredményt hoz, a HPV tipizálást is el szoktuk végezni. – hangsúlyozza dr. Demjén László, nőgyógyász főorvos.  –  Hazánkban a nők közel 30 százaléka már átesett HPV vírusfertőzésen, amely többnyire tünetmentes maradt. A jó hír, hogy a szervezet öngyógyító mechanizmusa szinte észrevétlenül leküzdheti a fertőzést, a rossz pedig, hogy az kiújulhat és elindíthatja a rákképződést. Éppen ezért, a kialakuló rák megelőzésében van fontos szerepe a védőoltásnak. A vírusnak több mint 130 fajtája van, az oltás ebből arra a 2 vagy 4 fajtára hat, amelyekből leggyakrabban alakulhat ki daganat. Ebből a szempontból és minden egyéb probléma kezelésében, és a betegségek megelőzésében is kiemelt szerepe van az évenkénti szűrésnek.

 

Forrás: