Missed ab- hogyan tovább?

A legtöbb vetélés az első trimeszterben történik

Vetélésről akkor beszélünk, amikor a terhesség a várandósság 24.hete előtt megszakad. Azt követően már nem vetélésről, hanem halvaszületésről beszélünk. A vetélések nagy része (kb. 70%-80% a) az első trimeszterben történik, azon belül is az első pár hétben. Ilyenkor biokémiai terhességnek nevezzük- bár a megtermékenyítés megtörtént, az osztódás is megindult, ám a beágyazódásnál már problémák léptek fel. Ekkor sok nő még csak nem is tud a terhességéről, így pontos adat nincs arra vonatkozóan, hogy ez a terhességek hány százalékában következik be. Legtöbbször csúszik néhány napot a menzesz.

A vetélések közt megkülönböztetjük a spontán vetélést, amikor mindenféle külső behatás nélkül végbemegy a folyamat (a biokémiai terhesség is ide tartozik). Ezen kívül érdemes megemlíteni az ún. missed ab-ot (missed abortion), ami befejezetlen vetélést jelent, de megkésett vetélésnek is nevezik. Ez is legtöbbször a 12.hét előtt következik be, ám az embrió elhalása után nem megy végbe normál időben a vetélés, a kilökődés folyamata akár heteket is késhet. Ez általában a 6-12.hét közt következik be, és előtte már szívhang is megfigyelhető volt.

Tüneteit tekintve megegyezik a spontán vetélésével, vagyis hüvelyi vérzés, barnás folyás, hasi görcsök, derékfájás hívhatják fel rá a figyelmet (ám van, hogy tünetszegény, és csak a nőgyógyászati UH során derül rá fény).

Kell-e orvosi beavatkozás?

Előfordulhat, hogy az első UH alkalmával látni a petezsákot, benne az embriókezdeménnyel, ám a következő alkalommal már nem. Ekkor csupán az üres petezsákot (blighted ovum) találni, mely gyakran magától felszívódik. Ekkor nincs szükség műszeres befejezésre, ahogy akkor sem, ha a vetélés normál mód lezajlik.

Ha nem ürül ki a méh viszonylag rövid időn belül, két megoldást lehet választani: vagy hagyni, hogy a természet intézze a dolgát (akár hetekig), vagy műszeres befejezéssel az orvos megtisztítja a méhet. Hogy melyiket érdemes választani, azt az orvos és a nő közösen döntik el, hiszen befolyásolja pl. az, hogy mennyire húzódik el a kiürülés, mennyire bő a vérzés, tökéletesen kitisztult-e a méh, milyen fájdalmakkal jár, fennáll-e fertőzés, valamint az, hogy lelki szempontból mi a jobb a nőnek.

Magyarországon jellemzőbb ekkor a műszeres befejezés.

Hogyan tovább?

Missed ab után (akár magától, akár orvosi segítséggel zajlott le) az orvos pihenést javasol, valamint érdemes bizonyos vizsgálatokat elvégezni, hogy kiderüljön, mi is okozta a vetélést. A vetélés, bármily fájó, sokkal gyakoribb, mint azt az elszenvedője gondolná, rengeteg okból megtörténhet, így egy alkalommal, ha bekövetkezik ezt el kell fogadni, bárkivel megtörténhet, ez a természetes szelekció. Ha ismétlődik ez már más kérdés. Az esetek nagy részében sárgatest elégtelenség a kiváltó ok, ám előfordulhat, hematologiai ok- trombofília, immunológiai okok, fertőzések, pajzsmirigyzavar, kromoszóma rendellenesség, mióma, endometriózis áll a háttérben, az emelkedő életkorral egyre gyakoribb a magzati veszteség (sajnos előfordulhat, hogy nem derül ki, mi is okozta).

Sok nőben megfogalmazódik a kérdés, hogy vajon mikor eshet újra teherbe.

Gyakorlatilag már a következő ciklusban teherbe lehet esni, ám mégis azt javaslom, várjon a nő minimum 2-3 hónapot, hogy a méh nyálkahártyája helyreálljon, ismét fel tudjon épülni. Ezen kívül ez a pár hónap jó arra is, hogy a pár utána tudjon járni, mi is okozhatta a vetélést, valamint kell idő arra is, hogy lelkileg is túl jusson a történteken- tanácsolja Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza.

Forrás: