Mi a kapcsolat a COVID-19, az oltás és a szívizom-gyulladás közt?

Így okozhat szívizom-gyulladást a COVID-19

A Jama Cardiology című szaklapban már 2020-ban megjelentek olyan tanulmányok, amelyek arra hívták fel a figyelmet, hogy a COVID-19 vírusfertőzésből felépült páciensek akár hetekkel, hónapokkal később is mutathatják szívkárosodás jeleit.

A vírusok ugyanis közvetlenül a sejteket fertőzik meg, a COVID-19 vírusa például elsődlegesen a tüdőt támadja, bár ahhoz is hozzájárulhat, hogy a szervezet túlzott immunválaszt produkáljon, ami testszerte fokozza a gyulladáshajlamot. Ha pedig a szívizomban jelentkezik gyulladás, akkor romlik a szív pumpafunkciója és az elektromos jelek továbbításának képessége is. Kialakulhat tehát a myocarditis, vagyis a szívizom-gyulladás, ami súlyosabb formában akár szívritmuszavarhoz, szívelégtelenséghez is vezethet. Egyes kutatási eredmények szerint még az enyhébb lefolyású fertőzés sem jelent e tekintetben biztonságot, hiszen az is okozhat gyulladást és károsíthatja a szívet. (A tisztánlátás végett hozzá kell tenni, hogy ez bármilyen vírusfertőzés következményeként kialakulhat, és az esetek többségében tünetek nélkül, magától gyógyul.)
A tudósok úgy látják, a COVID-19 két módon is hatással lehet a szívre. Közvetlenül okozhat szívizom-gyulladást és fokozhatja a vérrögök kialakulásának esélyét, közvetetten pedig ronthatja a szív-érrendszeri betegségek állapotát. Amennyiben tehát valakinél beigazolódik a koronavírus fertőzés, mindenképpen értesítenie kell az orvosát – akár a betegség alatt, akár már a gyógyulás után is -, ha az alábbi jeleket tapasztalja magán:

• nagyfokú fáradtság,
• légzési nehézség,
• ödémák kialakulása,
• mellkasi fájdalom, diszkomfort.

Ez történhet az mRNS oltások után

Az utóbbi hetekben az amerikai FDA (élelmiszer- és gyógyszerbiztonságért felelős hivatal) módosította a 

Pfizer- és Moderna-vakcina tájékoztatóit, melyekben ezek után a kockázatok közt a szívizom-gyulladásra és a szívburok-gyulladásra (pericarditis) erőteljesebben is felhívják a figyelmet. Az egészségügyben dolgozók számára azt is megfogalmazták, mi a teendő, ha egy páciensnél erre utaló tünetek jelennek meg.
A változtatás előzménye, hogy az Egyesült Államokban a 140 millió, Pfizerrel vagy Modernával oltott személy közül 300 esetet találtak a 12-29 évesek közt, akiknél szívizom-gyulladás alakult ki. Ez az elsősorban tinédzserkorú és fiatal férfiakat érintő probléma jellemzően kevésbé súlyos, mint a „hagyományos” myocarditis, de természetesen a hatóságok arra hívták fel a figyelmet, hogy minden esetben orvoshoz kell fordulni, ha fájdalom-, nyomás-, kellemetlen érzés alakul ki a mellkasban, ha fulladásérzet, erős szívdobogás (palpitáció) jelentkezik, a szakemberek tudják, milyen kezelés lehet szükséges.
Minden szakértő egyetért azonban abban, hogy az oltás előnyei messze felülmúlják az esetleges kockázatokat, az mRNS-vakcinák hatásossága 95%.

A táplálkozásunk alapvetően meghatározza, milyen az egészségünk – úgy általában. Szerencsére, a szívvédő ételek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy tegyünk a javításáért. Választék pedig van bőven.

Top 20 – Szívvédő ételek, melyeket enni is remek – 2. rész

Mit tehetnek a szív-érrendszeri betegek?

– Mind a kardiovaszkuláris betegeknél, mind a magasvérnyomás betegeknél a fő cél, hogy a lehető legjobb állapotban legyenek, a lehető legjobban karbantartott immunrendszerrel és alapbetegséggel. Szív-érrendszeri betegeknek a rendszeresen kontrollokon kívül is ajánlatos kardiológiai vizsgálaton részt venni, ha szokatlan tüneteket tapasztalnak akár oltás után, akár annak hiányában – hangsúlyozza dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus. – Aki pedig még hezitál az oltás felvételével kapcsolatban, annak mindenképpen érdemes szakorvostól tanácsot kérnie, és a lehető legkisebb kockázattal járó megoldást választani, bár a kardiológusok döntő többsége szerint ez mindenképpen valamelyik oltás felvételét jelenti.