Hajlamos vagyok a hangszálgyulladásra?

A hangszálgyulladás kiváltó okai

Ha a hangszálgyulladást megelőzték egyéb légúti tünetek, náthás panaszok, torokfájás, akkor ez valószínűleg a felsőlégúti hurutos megbetegedés részjelensége. Ilyen esetben a hangszálgyulladás a fül-orr-gégész által javasolt kezelésre elmúlik.

Ha azonban a betegség, egyéb légúti tünetek nélkül is rövid időn belül kiújul, akkor visszatérő hangszálgyulladásról beszélünk, melynek hátterében mindig találni valamilyen – nem fertőzéses eredetű – kiváltó okot. Ez lehet az életmódból fakadó, vagy hangképzési probléma, de akár komolyabb betegség is.

• A visszatérő hangszálgyulladás azokat veszélyezteti leginkább, akik sokat beszélnek. Tanárok, előadók, színművészek, énekesek vagy ügyfélszolgálaton dolgozók, értékesítéssel foglalkozók, olyan személyek, akik akár teljes munkaidőben használják a hangjukat.
• Ha ehhez társul még valamilyen hangképzési hiba is, akkor az egész napos beszéd mellett még egy plusz terhelés, megerőltetés a hangszálak számára. Ezt az érintettek onnan vehetik észre, hogy a hangjuk napközben egyre erőtlenebbé válik, fátyolos lesz, délutánra pedig akár rekedtség is jelentkezhet.
• A helyzetet súlyosbítja, de önmagában is fokozhatja a hangszálgyulladás kockázatát, ha kevés folyadékot fogyasztunk. A hangszálaknak hidratálásra van szüksége, különösen, ha sokat beszélünk. Bizonyos gyógyszerek szedése mellett erre fokozottan kell ügyelni, például vízhajtók esetében is.
• Gyakran a krónikus rekedtség talaján fejlődik ki az újabb és újabb hangszálgyulladás. Ilyenkor alapos kivizsgálásra van szükség, mert az elhúzódó rekedtség, amellett, hogy a hangszalagok túlerőltetéséhez vezet, komolyabb betegségek, például hangszalag-csomó, reflux vagy daganatos elváltozás tünete is lehet.

Visszatérő hangszálgyulladás esetén elgondolkodunk, hogy vajon a probléma hátterében lehet-e valamilyen hajlam a betegségre

Mi az a paradox hangszalag működés?

Visszatérő panaszok esetén fontos a fül-orr-gégészeti kivizsgálás

Ismétlődő hangszálgyulladás vagy tartós rekedtség esetén ne elégedjünk meg a tüneti kezeléssel, forduljunk szakemberhez, aki a tünetek kiváltó okát keresi és kezeli. A hangszálak állapotát fül-orr-gégészeti, foniátriai vizsgálat során lehet feltérképezni.

fotó:flickr.com

Ilyenkor a beteg kikérdezése mellett gégetükrözésre és stroboszkópos vizsgálatra is sor kerülhet. Ezek segítségével tisztázni lehet, ha hangképzési hiba, hangszalagcsomó áll a háttérben, és a gége és garat, a hangszalagok területén kialakult daganatos elváltozás is felfedezhető. Az orvosi kivizsgálást tehát nem érdemes halogatni panaszok esetén, különösen, ha dohányzás mellett jelentkeznek!