Ezek a beavatkozások előidézhetik a menopauzát

A menopauza a női lét természetes velejárója, leggyakrabban 45-50 éves kor körül következik be. Bizonyos külső beavatkozások vagy hatások miatt azonban hamarabb is kialakulhat. Cikkünkben ezeket vesszük sorra.

A menopauza egy olyan életszakasz, amikor megszűnik a havi menstruáció. Ez – bármennyire is rosszul érint sokakat mind testileg, mind lelkileg – az öregedés teljesen normális része, és a termékeny, reproduktív évek végét jelzi. Hátterében a reproduktív hormonok szintjének természetes csökkenése áll.

Ahogy közeledünk a 30-as éveink végéhez, a petefészkek kevesebb ösztrogént és progeszteront – a menstruációt szabályozó hormonokat – kezdenek termelni, ami miatt csökken a termékenység. A 40-es éveinkben aztán a menstruáció változékonnyá válik – a megszokottnál hosszabb vagy rövidebb, nehezebben vagy könnyebben elviselhető, esetleg gyakoribb vagy ritkább lesz –, míg végül, átlagosan 45-50 éves kor körül a petefészkek már nem bocsátanak ki minden hónapban petesejtet, és megszűnik a havivérzés.

A kannabisz enyhítheti a menopauza tüneteit

A műtéttől a kemoterápiáig

Fontos tudni, hogy a menopauza nemcsak a fent részletezett természetes folyamatok eredményeképpen következhet be: van, amikor külső beavatkozások, hatások váltják ki. A termékeny életkorban elvégzett petefészek-eltávolító műtét például ilyen eredménnyel jár. Mivel a petefészkek a menstruációs ciklust szabályozó hormonokat termelnek, eltávolításuk azonnali menopauzát okoz. Kiemelendő azonban, ha egy adott beavatkozás során a méhet eltávolítják, de a petefészkeket nem, akkor az általában nem idéz elő azonnali menopauzát. Az érintett ugyanis, bár nem menstruál, de a petefészkei továbbra is bocsátanak ki petesejteket, illetve termelnek ösztrogént és progeszteront.

Menopauza- így dolgozható fel a pszichológus szerint

A kemoterápia és a sugárkezelés szintén kiválthat menopauzát. Ugyanakkor a menstruáció leállása (és a termékenység megszűnése) nem mindig végleges a kemoterápiát követően, ezért a fogamzásgátlást nem szabad elhanyagolni. A sugárterápia pedig csak akkor befolyásolja a petefészkek működését, ha a sugárzás a kismedencei szervekre irányul. A test más részeit, például az emlőszövetet vagy a fejet, nyakat érintő kezelés nincs hatással a petefészek-működésre.

Elsődleges petefészek-elégtelenség is állhat a háttérben. A nők körülbelül 1 százalékánál 40 éves kor előtt következik be a menopauza, ezt korai menopauzának nevezzük.

A korai menopauza abból adódhat, hogy a petefészkek nem képesek normális mennyiségű reproduktív hormont termelni (elsődleges petefészek-elégtelenség), amelynek kiváltó okai a következők lehetnek:

• Genetikai rendellenességek, például a kizárólag lányokat érintő Turner-szindróma (a lányok kromoszómakészletében normálisan meglévő két X-kromoszóma közül az egyik hiányzik vagy inaktív formában van jelen) vagy a fragilis, más néven törékeny X-szindróma (olyan betegség, amelyet az X-kromoszóma törékenysége okoz).
• Toxinok. A kemoterápia és a sugárkezelés a toxinok által kiváltott petefészek-elégtelenség gyakori oka, mivel ezek a kezelések károsíthatják a sejtek genetikai anyagát. Ugyancsak veszélyesek lehetnek az olyan toxinok, mint a cigarettafüst, a különféle vegyi anyagok, növényvédő szerek és egyes vírusok is.
• Autoimmun betegség. Az elsődleges petefészek-elégtelenséggel egy olyan ritka autoimmun betegség hozható összefüggésbe, amely során az immunrendszer a petefészekszövet ellen kezd el antitesteket termelni, károsítva ezzel a petesejtet tartalmazó tüszőket, illetve magát a petesejtet.
• Ismeretlen tényezők. Előfordulhat, hogy az elsődleges petefészek-elégtelenség okát nem sikerül azonosítani (idiopátiás).

Így csillapítsuk a tüneteket

Ami a tüneteket illeti, akkor is a tipikus változókori panaszokkal számolhatunk, ha a menopauzát külső hatások, beavatkozások váltották ki. A többi között hüvelyszárazság, hőhullámok, hidegrázás, éjszakai izzadás, alvási problémák, hangulatingadozás, súlygyarapodás, bőrszárazság, hajhullás, fejfájás jelentkezhet.

Forrás: Szívderítő