Menopauza- így dolgozható fel a pszichológus szerint

A menopauza előbb-utóbb minden nőt utolér. Ez az időszak számtalan kellemetlenséggel jár, és nem csak a hőhullámokkal, izzadással, hangulatingadozással és alvászavarokkal szükséges megküzdeni, de sokaknak nagyon nagy lelki teher megpróbálni elfogadni, hogy egy korszak véget ér. Hogy miként lehet könnyebben átlendülni rajta, arról Kispál Mónikát, a Nőgyógyászati Központ pszichológusát kérdeztük.

 

menopauza általában 45-55 éves kor között köszönt be, ám előfordulhat, hogy jóval előbb, még a családalapítás előtt akár (a 30-as években). A legtöbb nő félve tekint erre az időszakra, hiszen összeköti a fiatalság elmúlásával. Ez igaz is, hiszen a test, a hormonrendszer jelez: véget ér egy korszak. Öregszünk. Ezt nehezen fogadja el az, akinek alapból nehézségei vannak az elmúlással, az önértékeléssel, aki nem a saját útját járja. Még nehezebb azoknak, akik még a családalapítás előtt állnak, hiszen nekik pluszban szembe kell nézniük azzal, hogy meglehet, nem lesz saját gyermekük. Ilyenkor gyakori, hogy mentális zavarok lépnek fel, illetve súlyosbodnak a meglévők. Ez egy óriási lelki nyomás és megterhelés lehet, ha nem kap megfelelő segítséget, támogatást az ezzel szembesülő személy. Ennek természetesen hormonális okai is vannak, de pszichológiaiak is.

Vajon hogyan segíthet egy pszichológus abban, hogy könnyebben át lehessen lendülni ezen az időszakon?

Segíteni fog – Ezeket egye, ha klímaxol

Mik a leggyakoribb aggodalmak a menopauza során?

• Fogamzóképesség elvesztése

• Fiatalság búcsúztatása, öregedéstől, haláltól való félelem

• Üres fészek szindróma

• Testsúlyváltozások

• Kellemetlen tünetekkel való megbirkózás

• Libidó, szexuális vágy csökkenése

• Hangulatingadozás

 

Női, társadalmi szerepvesztés

A klimax bekövetkezte sokak számára egy valódi gyászfolyamatot indít el- gyászolják a fiatalságukat, nőiességüket, esetleges gyermekvállalási szándékukat, a társadalomban betöltött szerepüket. A mai korban a hangsúly ugyanis nem az idősebbeken van- a média, a munka világa elsősorban a fiatalabbakat helyezi előtérbe, az az etalon, minden más mellékes, elhanyagolható, haszontalan. Az idősebbek kevésbé kapnak munkát, a mindennapokban máshogy tekintenek rájuk, így azt érezhetik, a társadalom peremére szorultak. Éppen ezért igen összetett és bonyolult érzésekkel kell megküzdeniük, melyet csak fokoznak a bekövetkező hormonális változások is. Mindemellett érdemes megemlíteni, hogy a klimax gyakran egybeesik a gyerekek kirepülésével, az üres fészek szindrómával. Így tehát az anyaságot is búcsúztatni kénytelenek, hiszen felnőtt gyermekeikre már máshogy szükséges tekinteni, más minőségű kapcsolatot kell velük kialakítani. El kell engedni őket, hogy a saját életüket élhessék. Ez olykor nem megy könnyen, főleg akkor, ha az érintett nő egyedülálló, vagy ha párkapcsolati nehézségei vannak, melyeket előtte a gyereknevelés palástolni tudott. A párkapcsolati problémák a szülők között pedig még jobban mélyítik a női szerepvesztés érzetét.

Fontos ilyenkor új célt találni, új elfoglaltságot, amelyben ki tud teljesedni az érintett személy. Akár az unokákkal való időtöltés, akár új hobbyk felfedezése, akár a társsal való kapcsolat elmélyítése, az újból egymásra találás, egymás felé fordulás időszaka is lehet. Több idő jut a párkapcsolatra, az egyéni igényekre, amelyek addig háttérbe szorultak más elfoglaltságok miatt. Azonban a hirtelen jött sok szabadidő is lehet teher, nehézség, hiszen az eddig megszokott és jól működő feladatok hirtelen eltűnnek és rengeteg olyan üres óra szakad a nyakunkba, ami elsőre ijesztőnek tűnhet.

Ezeket érdemes átgondolni

Amennyiben úgy érzi, hogy elakadt, rosszul viseli a menopauza időszakát, érdemes a következő kérdéseket feltennie magának:

• Azon az úton haladok, melyen boldog vagyok?

• Milyen a párkapcsolatom?

• El tudtam engedni a szülői szerepem?

• Beteljesítettem a munkában azt, amit szerettem volna? Szeretem a munkám?

• Milyen negatív gondolataim vannak az idősödésről? Jogosnak vélem őket?

• Ha szeretnék gyereket, ám nem lehet természetes úton, milyen más lehetőségeim vannak? Mit gondolok róluk?

Fotó: 123rf.com

Amennyiben valaki elgondolkozik, és őszintén válaszolni tud ezekre a kérdésekre, akkor közelebb kerülhet ahhoz, hogy könnyebben vegye ezt az akadályt, és boldogan, magabiztosan lépjen át ebbe az új korszakba. Sőt, élvezze is! Sokat segíthet egy új hobby keresése, utazás, kirándulás, régi/új barátokkal való időtöltés, aktívabbaknak akár nyelvtanulás, tanfolyam, új dolgok kipróbálása, amelyekre régóta vágyott, csak eddig nem jutott rá idő. Ha egyedül nem megy, nem szégyen segítséget kérni. Nőgyógyásszal mindezek mellett át lehet beszélni a hormonpótló terápiákat is, melyek a mentális problémák hormonális hátterét igyekeznek kezelni.

Kispál Mónika, a Nőgyógyászati Központ pszichológusa szerint akkor érdemes pszichológust felkeresni, ha valaki tartósabban úgy érzi, rossz mederben folyik az élete, elakadásai vannak, melyeken nem képes önmagától túl lépni. Ma már nagyon sok lehetőség adott és sokféle módon lehet segítséget kérni, ha úgy érezzük, nem birkózunk meg egyedül ezzel a talán hirtelen és váratlanul jött nehézséggel. Depresszió gyanúját veti fel, ha 2 hétnél tovább, tartanak a panaszai, lényegében hullámzások nélkül (állandó rosszkedv, alvászavarok, öngyilkos gondolatok, kilátástalanság érzése, folyamatos fáradtság, túlzott befelé fordulás). Ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni, akivel kideríthető, hol vannak olyan elakadások, melyeken dolgozni kell, és melyek lehetnek a megfelelő terápiás lehetőségek az érintett számára (pszichoterápia, kognitív terápia, vagy akár csak egy jó beszélgetés egy olyan személlyel, aki odafigyel ránk).

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.