Az iszkémiás szívbetegség miért okozhat mellkasi fájdalmat is?

Miért jelentkezhet mellkasi fájdalom?

Amikor kialakul az iszkémia, vagyis nem jut elégséges vér – és ennek következtében oxigén – a szervekhez és a szívhez, előfordulhat, hogy a szív tünetekkel jelez. Tipikusan ilyen tünet a mellkasi fájdalom, ami nem feltétlenül erős, előfordul, hogy inkább csak kényelmetlen érzésnek tűnik. Más esetekben akár szorító, szúró jellegű is lehet, olyan feltűnő tünetek kíséretében, mint légszomj, hányinger, izzadás, kisugárzó fájdalom. Mivel ezek a jelek akár szívinfarktusra is utalhatnak, azonnali orvosi segítséget kell kérni megjelenésükkor, legfeljebb a vizsgálatok „csak” iszkémiára derül fény, illetve bármilyen más, mellkasi fájdalommal is járó betegségre.
Az iszkémiás szívbetegség miatt kialakuló mellkasi fájdalom azonban legtöbbször enyhe, gyorsan elmúlik, de ebben az esetben is komolyan kell venni, és ki kell vizsgáltatni.

Új támogatás a szívbetegségek felismerésére

Az iszkémiás szívbetegség „néma” is lehet

A tünetekkel járó forma mellett létezik az úgynevezett néma iszkémia is, ami annyit jelent, hogy az elégtelen vérellátás dacára nem jelentkezik semmiféle zavaró tünet. Ez azért veszélyes állapot, mert zavaró panaszok híján az érintettnek nem jut eszébe kivizsgáltatni magát, holott a fel nem fedezett iszkémiás szívbetegség hosszú távon növeli a szív-érrendszeri eredetű halálozás kockázatát. Mivel azonban ismertek azok a rizikófaktorok, amelyek növelik az állapot kialakulásának esélyét, ezek megléte esetén fontos a kardiológiai ellenőrzés.

Fotó: 123rf.com

Ezek az alábbiak:

• korábbi szív- érrendszeri betegség vagy megtörtént esemény (például magas vérnyomás, szívinfarktus vagy angina pectoris),
• családban már előfordult szív-érrendszeri betegségek,
• cukorbetegség,
• olyan életmód tényezők, mint dohányzás, elhízás, mozgásszegénység, kezeletlen stressz.

Így lehet kivizsgálni, majd kezelni

– Mivel az iszkémiás szívbetegség kialakulásának elsődleges oka, hogy a koszorúerek belső falában zsírszerű lerakódások, plakkok alakulnak ki, amelyek végső soron érszűkületet eredményeznek, a kivizsgálás során nem csak a szív működését vizsgáljuk, de az érszűkület jeleit is keressük – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Megfelelő vizsgálatokkal, mint például szívultrahang, 24 órás EKG vagy 7 napos Holter EKG, terheléses EKG és terheléses szívultrahang, valamint angiológiai és ultrahangos vizsgálatok ugyanis már a kisebb elváltozások is időben felfedezhetők és elsősorban életmódváltással, valamint szükség esetén gyógyszeres kezeléssel, szívkatéterezéssel jelentősen javíthatók az életkilátások.
Az életmódváltást minden esetben is nagyon komolyan kell venni, hiszen a plakkok kialakulásában – az alapbetegségeken és az életkoron kívül – jelentős szerepet játszik az életmód: részben a magas kalória- és zsírtartalmú ételek fogyasztása, az elhízás, részben a mozgáshiány, részben a dohányzás. A biztonságos, fenntartható és gyógyító életmód kialakításában pedig igen komoly segítséget jelenthet az életmód orvoslás.