Alattomos gyilkos – tények a petefészekrákról

Nagyon fontos időben felismerni a petefészekrákot – a kór kezdetben nem okoz tüneteket. Amikor okoz, sok esetben már olyan stádiumba lépett, hogy nehéz segíteni a betegen

A petefészekrák alattomos betegség. Nem hiába javasolják minden nőnek, hogy rendszeresen végeztessen szűrést, akkor időben észrevehető a kór, amely, ha nem fedezik fel időben, ma is – a hatékonyabb kezelések ellenére -, számos nő halálát okozza.

Milyen alapvető információkat kell tudnunk a petefészekrákról?

A legtöbb petefészek daganat 30 éves kor alatt jóindulatú, folyadékkal telt ciszta. A petefészekráknak többféle típusa van, de a betegség pontos okai nem ismertek. A kockázati tényezők között – melyek növelik a petefészekrák kialakulásának esélyét – ott van a családi örökség, a kor (55 év felett gyakoribb), és az is, ha egy nő sohasem volt terhes.

A petefészekrák tünetei bizonytalanok lehetnek – a legtöbbször a következőket tapasztalja a páciens: hasi duzzanat, nyomás-érzés a hasban, fájdalom (hasi és medencei tájékon), gyakori vizelés vagy sürgető vizelési inger, hátfájás, lábfájás, szokatlan hüvelyi vérzés, és sokkal korábban jelentkező telítettség-érzet, mint egyébként.

Rutin szűrővizsgálatok a petefészekrákra nem léteznek. A fizikális vizsgálat (amely a kismedencei vizsgálatot is jelenti), az ultrahang, a CA-125 vérvizsgálat és a biopszia. Ezek jelezhetik első lépésben a petefészek daganat gyanúját, a biopszia során pedig szövetminta kerül levételre, amelyet a laborba küld elemeztetni az orvosunk. Ezek szükségesek a betegség megállapításához és a stádiumának meghatározásához is.

A betegség korai felismerésében nehézséget jelent, hogy későn ad tüneteket. Az elsődleges kivizsgálás része az ultrahang-, és CT-vizsgálat, illetve ún. tumormarker-meghatározás, mely vérmintából történik. A PET/CT-nek az elsődleges kivizsgálás során szerepe lehet a betegség kiterjedtségének pontos megállapításában. Összehasonlító vizsgálatok szerint PET/CT-vel a kiújulások 90%-a, míg CT-vel mindössze 60%-a ismerhető fel.

A kezelés, a prognózis és a túlélési arány attól is függ, melyik stádiumban fedezték fel a kórt, hány éves a beteg és milyen az általános egészségi állapota.

A petefészek

A petefészkek a női reprodukciós rendszer részét képezik. A kismedencében helyezkednek el. Mindkét petefészek nagyjából egy mandula nagyságához hasonlítható. A petefészkek termelik a női hormonokat, az ösztrogént és a progeszteront, valamint petéket szabadítanak fel, melyek a petevezetéken át a méhbe jutnak. Amikor egy nő eléri a menopauza, azaz a változókor idejét, a petefészkek már nem szabadítanak fel petéket, és a hormonok szintje is alacsonyabb lesz.

A petefészekrák képződése

A petefészekrák a sejtekben kezdődik, ezek a szövetek „építőelemei”. A szövetek pedig a test szerveit építik fel. Normális esetben a sejtek nőnek és osztódnak, új sejtek képződnek, ha a szervezetnek szüksége van rá. Ha már elöregednek, elpusztulnak és újak veszik át a helyüket. Ám bizonyos esetekben a folyamat elromlik. Új sejtek képződnek, amikor a testnek nincs rájuk szüksége, viszont a régiek sem pusztulnak el. Az extra sejtek tömegbe rendeződnek, ezt nevezik daganatnak.

A tumorok vagy daganatok lehetnek jó- vagy rosszindulatúak. A jóindulatú daganatok nem rákosak, ritkán életveszélyesek. Ezeket általában el lehet távolítani és nem nőnek vissza. A jóindulatú daganatok nem támadják meg a körülöttük levő szöveteket, és nem terjednek át más testrészekre.

A rosszindulatú daganatok azonban rákosak. Sokkal súlyosabbak, mint a jóindulatúak, és életveszélyt jelenthetnek. Leggyakrabban el kell őket távolítani műtéti úton, és sajnos olykor vissza is nőhetnek.

A rosszindulatú daganatok megtámadják és károsítják a környező szöveteket, és átterjedhetnek a test más részeire. Ez úgy történik, hogy a sejtek elszakadnak az eredeti vagy primer tumortól, majd bejutnak a nyirokrendszerbe, vagy a véráramba. Átterjednek a többi szervre, új daganatokat képeznek, melyek rongálják a szerveket. A rák terjedését metasztázisnak nevezik.

A jóindulatú és a rosszindulatú ciszta

A cisztát általában a petefészek felszínén vagy a petefészekben fedezik fel. Folyadék van benne, de olykor szilárd szövetet is tartalmaz. A legtöbb petefészek ciszta jóindulatú, tehát nem rák, és legtöbbjük magától el is múlik. Néha azonban az orvos olyan cisztát talál, amely nem múlt el magától, és megnagyobbodott. Ilyenkor a doktor vizsgálatokat kérhet, hogy kiderüljön: nem rákról van-e szó.

A petefészekrák többféleképpen terjedhet át más szervekre. Az első esetben a rosszindulatú daganat növekszik és a petefészek melletti szervekre terjed át, mint például a petevezetőre és a méhre. A második esetben a rákos sejt kitör a fő daganatból, és új daganatokat képez a hasban, a közeli szervek felületén és a szöveteken. A harmadik esetben a rák átterjedhet a nyirokrendszeren keresztül a nyirokcsomókra, a medencére, a hasra és a mellkasra. A véráramon át a májat és a tüdőt is elérheti.

Amikor a rák átterjed más helyekre a szervezetben, az új daganatnak ugyanolyan kórosak a sejtjei és ugyanazt a nevet viselik, mint az eredeti tumor. Hiába vannak a májban azok a rákos sejtek, attól még petefészekrákos sejtek. A betegség tehát továbbterjedt (metasztatikus) petefészekrák, és nem májrák.

Mi számít kockázati tényezőnek?

A petefészekrák esetében több dolog is növelheti a nő esélyét a betegségre. Egyrészt az, ha már volt a családjában, rokonságában petefészekrákos eset. Az édesanyja, a lánya, a testvére petefészekrákos volt – ilyenkor nagyobb a kockázat. De ez így van az emlő-, a méh- és a vastagbélrák esetében is. Nemcsak a rendszeres szűrővizsgálat szükséges ilyenkor, de érdemes beszélni egy genetikussal is az öröklődés miatt. Egy genetikai teszt kimutathatja a konkrét génváltozást, amely növeli a petefészekrák esélyét.

Kockázati tényező, ha valaki már elmúlt 55 éves. A legtöbb nőt 55 év felett diagnosztizálják petefészekrákkal. Rizikót jelent, ha valaki sosem volt várandós. Problematikus az elhízás, és a menopauzális hormonterápia is. Egyes tanulmányok szerint azok a nők, akik ösztrogént szednek progeszteron nélkül 10 vagy még több évig, növelik esélyüket a rákra.

Az, hogy megvannak a kockázati tényezők, persze még nem jelenti azt, hogy egy nő biztosan petefészekrákos lesz. Sok eset van, amikor egy nő úgy betegszik meg petefészekrákban, hogy nem voltak jelen kockázati tényezők. Mindenesetre aki úgy gondolja, fokozott veszélynek van kitéve, mindenképp beszéljen orvosával.

Magyarországon a petefészekrák előfordulása az ötödik leggyakoribb rosszindulatú betegség az asszonyok körébenl. Az nők 1 százaléka hal meg petefészekrákban – mondta el Dr. Tahy András szülész-nőgyógyász. „A kór döntően 50 év felett jelentkezik, előfordulása a korral arányosan gyakoribbá válik. Ritka esetben betegszenek meg fiatalok, de van a kórnak olyan fajtája, amelyik gyermekeknél jelentkezik.”

A petefészekrák kezdeti tünetei szegényesek, néha csak az áttétek miatt kezdik meg a kivizsgálást. Ilyenkor a prognózis rossz. Dr. Tahy András ugyanakkor hozzátette: az utóbbi években látványos eredmények történtek ennek a daganatnak a gyógyításában.

„Amennyiben korai stádiumban sikerül a felismerés, szinte nem befolyásolja az életkilátásokat. Ezért igen fontos a szűrés. A petefészekrák felismerése rutin szűrésnél nem mindig sikeres – a méhnyakrák szűrés nem elégséges ilyen esetben. Szűrésre alkalmas a Ca 125 tumor marker kimutatása a vérből, illetve a petefészek ultrahangos áramlásvizsgálata. Kezdeti tünetek lehetnek a petefészkeken megjelenő ciszták; a petefészek ciszták képesek rákos elfajulásra. Ezért amennyiben egy ciszta hónapokon keresztül kimutatható, minden esetben Ca 125 vizsgálata szükséges" – mondta el a szakember.

vid4u.init(480,360,’Yxu0FQQ9yi’,null,3);

Forrás: