8 kérdés a fényvédőkről – a bőrgyógyász válaszol

Milyen faktorszámút válasszak? Lehetek allergiás egy termékre? Mi a teendő, ha pattanásos, ekcémás vagy pikkelysömörös vagyok? Dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza válaszolt a fényvédő termékekkel kapcsolatos gyakori kérdésekre.

1. Mi az UVA és UVB sugárzás közti különbség?

A napfény mintegy 50 százaléka látható fényből, 45 százaléka infravörös sugárzásból, ás 5 százaléka ultraviola (UV) sugárzásból áll. Ez utóbbi szintén három részre osztható: UVA-ra, UVB-re és UVC-re. Az alacsony hullámhosszú UVC-sugarak legnagyobb részét kiszűri a földfelszínt körülvevő ózonréteg. Az UVA-sugarak hullámhossza a legnagyobb, e sugárzás hatol a legmélyebbre a bőrben. Az UVA-sugaraktól nem égünk le, de hosszú távon ez felelős a bőr öregedéséért és bizonyítottan szerepet játszik a legrosszabb indulatú bőrdaganat, a melanoma kialakulásában is. A bőr barnaságáról és a leégésről is az UVB sugarak gondoskodnak, amelyek szintén hozzájárulnak a bőrrák kifejlődéséhez. Minél nagyobb tengerszint feletti magasságban nyaralunk, annál erősebb UVB-sugárzásnak vagyunk kitéve.

2. Mit jelentenek a napozószereken olvasható SPF vagy UVA-faktor kifejezések?

Az SPF a Sun Protection Factor rövidítése, vagyis a fényvédőfaktorra utal. Az UVA-faktor az UVA-sugárzás elleni védelem erősségét jelenti. A fényvédőfaktor melletti szám arra utal, hogy hányszorosan több időt tölthetünk a napon leégés nélkül a naptej használatával. Ha például fényvédő krém nélkül 3 perc alatt leégünk, akkor egy 30 faktoros fényvédő krémmel ez az idő 30×3 percre, azaz kb. 90 percre tolódik ki.

3. Kinek milyen faktorszám ajánlott?

Az 1. bőrtípusba tartoznak a vörös vagy világosszőke hajú, fehér bőrű emberek, akik szinte sohasem barnulnak le. A 2. típus először leég, majd lebarnul, a 3. típus már ehhez képest jól barnul. A 4. típus szinte sohasem ég le, míg az 5. típusba az észak-afrikai, az ázsiai és a mediterrán térségek lakói sorolhatók, a 6. típus a fekete bőrűeké. A gyerekek bőrszínüktől függetlenül és az 1. típusba tartozók válasszanak minimum 40-es faktorszámú fényvédőt. Az Európában elterjedt, 1- 3. típusnak legalább 30-as fényvédő faktorra van szüksége, nem véletlen, hogy a patikákban nem is igen kapni ennél alacsonyabb faktorszámú termékeket.

4. Felkenés után azonnal hatnak a napozószerek?

Mivel az UV-filternek legalább 20 percre van szüksége, hogy a hatását tökéletesen kifejtse, jobb, ha már otthon vagy az öltözőben bekenjük magunkat. Másfél óránként ajánlott az újrakrémezés is, és azt is jó tudni, hogy a sós víz akár teljesen leoldhatja a bőrt védő filmréteget.

5. Növelhetik-e bizonyos gyógyszerek a bőr fényérzékenységét?

Egyes gyógyszerek (például a vízhajtók, gyulladáscsökkentők, antibiotikumok) valóban fényérzékennyé tehetik a bőrt, míg bizonyos fogamzásgátlók leginkább egyenetlen pigmentációt, úgynevezett májfoltot okozhatnak, ami nem fokozza a leégés kockázatát. Mindig gondosan olvassuk el a betegtájékoztatót és tartsuk be a leírtakat!

6. Használhatjuk-e a tavalyról megmaradt naptejet?

Jobb, ha új terméket vásárolunk, még ha hűtőben is tároltuk az előzőt. A nagy hőmérsékletváltozás, a levegővel, a vízzel, a homokkal való érintkezés ugyanis néhány hónap alatt tökreteszi a fényvédő faktor hatását és a védelem már nem garantált.

7. Okozhatnak allergiát a fényvédő termékek?

A kozmetikai készítményekben lévő illatanyagok és konzerválószerek allergiát válthatnak ki, amely reakciót a napsugárzás tovább erősíthet. Az érzékeny, allergiára hajlamos emberek különös odafigyeléssel válasszák ki kozmetikumaikat, legjobb, ha szakorvostól kérnek tanácsot!

A készítmények kiválasztásakor alapvető követelmény, hogy ne károsítsák a bőrt, ne legyenek toxikusak, fényérzékenyítők és a verejtékkel se lépjenek reakcióba. Ha mégis bőrtünetek jelentkeznek, amelyek a termék elhagyásával és egy más márka választásával sem oldódnak meg, úgy feltétlenül kérjük bőrgyógyász szakorvos segítségét. Ne feledjük el, amennyiben új terméket használunk, legyünk elővigyázatosak, s mindig egy kis bőrfelületen teszteljük, mielőtt egész testünkön alkalmaznánk!

Bőrproblémával mi a teendő?

– Az óvatos napozás pozitív hatással van az atópiás dermatitis, az ekcéma tüneteire. A tapasztalatok alapján a pikkelysömörös betegek állapota is javul napfény hatására, a betegek kis százalékánál azonban a meleg, párás időjárás ellenkezőleg hat, felerősíti a tüneteket. A napozással kapcsolatban sokan úgy vélik, az leszárítja a pattanásokat is, de erről érdemes minden érintettnek bőrgyógyásztól tanácsot kérni, ugyanis egyes esetekben az ultraibolya sugárzás fokozza a gyulladást, és utólagos hiperpigmentációt, vagyis barnás elszíneződést okoz a bőrön. Azt is érdemes tudni, hogy egyes pattanásellenes készítmények fényérzékenységet okozhatnak, ezért el kell olvasni a betegtájékoztatót – hangsúlyozza dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza. – Mivel pedig a fényvédelem bőrprobléma esetén is elengedhetetlen, nagyon fontos lenne, hogy a páciensek forduljanak orvoshoz, hogy minél inkább személyre szabott védelem mellett ne romoljon az állapotuk, elkerülhessék az allergizáló anyagokat és a lehető legkényelmesebben érezhessék magukat nyáron.

Forrás: Dermatica