Visszatérhet a malária Magyarországra

A globális felmelegedés egyik hatásaként ismét megjelenhet Magyarországon a fél évszázada felszámolt malária.

A rovarok által terjesztett kórokozók száma és terjedési sebessége ugyanis két alapvető klímatényező függvénye: a hosszú, gyakori és tartós hőhullámokkal terhelt nyáré és az enyhe, viszonylag fagymentes télé. Emiatt nem csupán a malária, hanem más, a szúnyogok és kullancsok által terjesztett fertőző betegség is felbukkanhat – mondta az mta.hu-nak Osvald Ákos, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet infektológus szakorvosa. Bolygónkon 3,4 milliárd ember él malária által érintett területeken, és a világ népességének közel harmadát fenyegetik az élősködő férgek.

„E súlyos trópusi megbetegedések elleni küzdelemben hozott fordulatot az idei orvosi-élettani Nobel-díjjal elismert kutatók munkássága.  Youyou Tu kínai tudós által kifejlesztett maláriaellenes szer, az Artemisinin, valamint a William C. Campbell amerikai és Omura Satoshi japán kutató nevéhez fűződő, a fonálférgesség kezelésére szolgáló Ivermectin” — mondta el Osvald Ákos.

A malária kezelésére sokáig két kininszármazék, a Chloroquine és a Mefloquine szolgált. Idővel azonban az öt maláriaparazita közül a legveszélyesebb, a Plasmodium falciparum gyakorlatilag az egész világon ellenállóvá vált a Chloroquine iránt, a Mefloquine-t viszont mindmáig alkalmazzák. Bizonyos területeken azonban, elsősorban Délkelet-Ázsiában, épp ott, ahol őshonos az Artemisinin alapanyagául szolgáló egynyári üröm (Artemisia annua), kifejlődött az egysejtű élősködőnek a Mefloquine iránt rezisztens változata. A helyzetet jól jellemzi, hogy például a vietnami háború idején a malária nagyobb veszteséget okozott az észak-vietnami csapatoknak, mint az amerikai támadások.

Youyou Tu az 1960-as évek végétől kétezernél több, a hagyományos kínai gyógyászatban alkalmazott növény hatását tesztelte. Így derítette ki, hogy a parazita ellen különösen hatékony az egynyári üröm, amelynek kémiailag tiszta hatóanyagát 1972-ben izolálta.

Az infektológiai gyakorlatban jelenleg az Artemisinint, illetve származékát valamilyen hosszú hatású antimaláriás szerrel (pl. Lumefantrinnal vagy Mefloquinnel) kombinálva alkalmazzák. Az Artemisinin elterjedésének köszönhetően 2000 és 2013 között közel 50 százalékkal csökkent a maláriás halálozás, és 40 százalékkal esett vissza a megbetegedések száma. Az eredmények ellenére évente még mindig közel 200 millióan betegednek meg maláriában, és 450 ezerre tehető a halálos kimenetelű esetek száma. A mocsárláz elsősorban az 5 év alatti gyermekek, valamint a terhes nők közül szedi az áldozatait.

„Az egyesített Szent István és Szent László Kórházban átlagosan havi egy-két maláriás beteget kezelünk. Ezek mind behurcolt esetek. A globális felmelegedés miatt azonban számolni kell azzal a veszéllyel, hogy a váltóláz visszatérhet Magyarországra, ahol az 1950-es évek végéig, a Hanság lecsapolásáig fordult elő a betegség. Európában az utóbbi években behurcolt, majd helyileg továbbadott maláriás megbetegedések Görögországban és Olaszországban fordultak elő. A kórt a nőstény Anopheles szúnyog terjeszti, amelynek aránya egy tíz évvel ezelőtt a Balatoni-medencében végzett felmérés szerint a csípőszúnyog-populáció két-három százalékát tette ki. Nem tudjuk, hogy milyen irányban tolódott el az Anopheles-szúnyogok aránya, de a fertőző ágenst hordozó és átadó rovar, a vektorfaj kétségkívül jelen van. A melegebb éghajlat miatt nő a szúnyogok élettartama, valamint a paraziták fertőzővé válása is gyorsul a szúnyogon belül, így a paraziták még a gazdaszervezet pusztulása előtt fertőzőképessé válhatnak. Ezáltal nálunk is előfordulhat a behurcolt kórokozó helyi továbbterjesztése” – mondta az infektológus.

Forrás: https://napidoktor.hu/