Muslicák génjei segítenek megismerni a testünket

Genetikai rendellenességeket okoz, ha nem működik a sejtek belső egyensúlya, fedezték fel magyar kutatók, amikor muslicák mutáns génjeit vizsgálták.

A gyümölcslégy vagy más néven muslica és az ember. Ki gondolná, de ezek az egy-két milliméteres lények, valamint az emberi test sok tekintetben hasonlít egymásra. A két faj génjei hetven százalékban azonosak. A muslica a genetikai kísérletek ideális alanya. Sikerült teljes génszerkezetét feltérképezni, ráadásul ugyanazokat a biológiai mechanizmusokat produkálja, mint más, magasabb rendű fajok. Ilyen például az autofágia, az egyik legfontosabb lebontófolyamat a sejtben.

Juhász Gábor az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékének tudományos főmunkatársa az M1 – Minden tudás című műsorában kifejtette – ez gyakorlatilag egy szemételtakarító útvonal. Minden olyan sejtalkotót, ami károsodott, elöregedett, funkcióképtelen, vagy akár csak felesleges, azt a sejtek képesek lebontani és nem csak lebontják, hanem újra is hasznosítják.

Mert ha nem, akkor csak gyűlne és mindent elhalmozna a szemét. A modellállatokon végzett kísérletek alapján az autofágia megfelelő működése az emberi egészség fenntartásához is nagyon fontos.

Juhász Gábornak és kollégáinak sikerült bebizonyítaniuk, hogy egy mutáns génváltozat a gyümölcslégynél ugyanolyan lebontási hibát és mozgási rendellenességet okoz, mint az embernél.

Kifejtette, együttműködő partnereik Törökországban rábukkantak egy olyan családra, ahol két gyermek is ataxiában szenved. A betegség magával vonja, hogy nem tudnak megfelelően mozogni és szellemi fogyatékosok is. Kiderült, hogy az egyik ilyen autofág fehérjének egyetlen pontmutációja az, ami tulajdonképpen a hibát okozza – magyarázza a műsorban.

Hogy valóban ez a hiba okozza a betegséget, azt magyar kutatók muslicakísérletekben modellezték. A vizsgálatra szánt állatokat szén-dioxiddal altatják el. Az elkábított, egészséges muslicák alkotják a kontrollcsoportot, ehhez hasonlítják majd azokat a mutáns, beteg gyümölcslegyeket, amelyeknek DNS-éből egy adott részt eltávolítottak.

Ha az idegsejtekben sérül a lebontás, a kóros fehérjék és sejtrészecskék felhalmozódása megzavarja a sejtek működését. Az idegrendszeri probléma szemmel látható. Az úgynevezett mászóteszttel ezt be is mutatták a műsorban, a kontrollállatok egyből felszaladtak a mérőhenger tetejére, míg a mutáns állatoknál látható a mozgásképesség sérülése, mert nem tudtak felmászni a cső falára.

Ezek azok a mutáns muslicák, amelyekben ugyanolyan génhibát hoztak létre, mint az ataxiában szenvedő embereknél. Juhász Gábor kifejtette, ennek hatására az idegsejtek elkezdenek pusztulni, hiszen nem tudják saját magukat tisztán tartani. Eredménye, hogy megfelelő idegsejtek nélkül a muslica nem tud jól mozogni.

Juhász Gábor szerint a muslicák vizsgálata révén a kutatók betekintést nyerhetnek egyes emberi betegségek mechanizmusába, melynek megértése kulcsfontosságú a megfelelő gyógyszerek kifejlesztéséhez. Például egy olyan készítmény létrehozásához, amely célzottan a sejtek szeméttakarítását serkenti, vagy éppen gátolja.

Forrás: Hirado