Mi mozgatja a szado-mazochistákat? 2013-10-21 Napi Hírek Megosztás: Tweet A perverzió alapját képező aktivitás-passzivitás ellentét a normál szexuális élet általános jellemzőihez is hozzátartozhat, ám ebben az esetben mindig a kölcsönösség a kulcsszó. A mazochizmus a szexuális perverziók közé tartozik, amelyben a szexuális kielégülés a személy által igényelt szenvedéshez vagy megalázáshoz kötődik. Freud azonban a mazochizmus fogalmát sokkal tágabban értelmezi, mint szexológusok. Egyrészt számos elemét fedezi fel a legkülönbözőbb szexuális viselkedési formákban és a gyermeki szexualitás kezdeményeiben, másrészt, leírja a belőle levezethető megjelenési formákat, különösképpen a morális mazochizmust, amely során az egyén – tudattalan bűntudatból – vállalja az áldozat szerepét anélkül, hogy szexuális élvezetben részesülne. A mazochizmusnak a szadizmushoz kötődő szoros kapcsolatát, ezen ellentétpárnak a lelki életben Freud által tulajdonított szerepét szado-mazochizmusnak nevezzük, amely a szadizmusnak és a mazochizmusnak a kombinációját jelenti. Vannak a normál szexuális játékoknak olyan formái, amelyben a domináns, aktív félnek alárendelődik a passzív fél. Ezekben az esetekben azonban szerepcsere lehetséges, így a szexuális viselkedés nem rögzül, extra tárgyakat, extra öltözeteket nem használnak, nem alkalmaznak erőszakot, minden a kölcsönös kimondott vagy kimondatlan beleegyezésen alapul, melynek célja a kölcsönös szexuális örömszerzés, és ebben a kulcsszó a kölcsönösség. A szadistának a másik személy szenvedésének látványa a kielégülés eszköze, gyakran a másik személy beleegyezése és együttműködése, sőt, akarata ellenére. A nemi erőszak alapját gyakran képezi a szadizmus, hiszen minél gyengébb a másik fél és minél inkább tiltakozik, annál nagyobb a szadista számára a szexuális öröm. A mazochista viszont abban talál élvezetet, ha őt uralják, ha ő van mozgásában korlátozva, megbénítva, és vele kegyetlenkednek. Ez a két perverzió egymásnak tükörképei, és ha már létezik, az optimális az, ha a két típus egymásra talál. Szadizmus Eszközök használata, (lánc, korbács, durva, megalázó szavak, stb.) jellemzi, melyek nélkülözhetetlenek a szexuális kielégüléshez. A rúgás, vágás, harapás, kínzás, fájdalom okozás során fontos, hogy a másik fél tehetetlen legyen, ezért a megkötözés, a mozdulattalanná tétel lényeges a szadista számára. De Sade márki (1740-1814) francia főúr regényeiben kegyetlen szexuális jelenetek sorát írja le, feltehetően személyes tapasztalatok alapján, hiszen volt börtönben is, csak kapcsolatai révén elkerülte a büntetéseket. Mazochizmus Lényege passzívan elviselni a szenvedést és ebben örömöt, kielégülést lelni. Leopold von Sacher-Masoch (1836-1895) olyan regényeket is írt, amelyekben a hősei kínoztatással jutottak kéjes érzésekhez. Az elnevezés az ő nevéhez fűződik. Nevelés vagy szadizmus? A szado-mazochizmus nagyon gyakran nevelői magatartással is takarózik. Nemcsak a gyermek provokálja ki gyakran a verést és juttatja mazochista részösztöneit kielégüléshez (az analitikusok szerint ez is létező viselkedési forma), hanem a nevelő is kielégíti szadista ösztönkomponenseit, amikor gyakran a legkisebb, sokszor csak általa vélt rendbontás ürügyén is ütlegeli a gyereket. Forrás:
