Marihuánával az életben maradásért – 1. rész

Hatazile egyike annak a több ezer földművesnek, aki az Afrika déli részén lévő királyságban a marihuána alapanyagául szolgáló kender termesztéséből szerzi meg a betevőre valót.

Miután a lányai meghaltak, Hatazile gondolkodás nélkül magához vette tizenegy elárvult unokáját. Ezt teszi minden gogo, vagyis nagymama abban az országban, ahol a világon a legnagyobb a HIV-fertőzöttek száma, és ezért rengeteg gyerek veszíti el az anyját.

"Isten majd megsegít bennünket" – bizakodik Hatazile. Lehetséges. Arra az esetre viszont, ha az isteni közbeavatkozás nem következne be, az idős asszonynak van némi biztosítéka: a Szvázi Arany nevű nagy hatású és éppen ezért értékes marihuánafajta, amely iránt komoly a kereslet a virágzó dél-afrikai kábítószerpiacon.

Mélyen az erdőben, a kis Szváziföld egy száraz sarkában lévő hegytetőn Hatazile Szvázi Aranyat termeszt, hogy unokái növekvő csapatát etetni, ruházni, iskolába járatni tudja.

"A növény nélkül éheznénk" – mondta az asszony a The New York Times című lap tudósítójának, akit arra kért, hogy csak a középső nevét írja le.

Hatazile egyike annak a több ezer földművesnek, aki az Afrika déli részén lévő királyságban a marihuána alapanyagául szolgáló kender termesztéséből szerzi meg a betevőre valót.

Nem tekinti magát a globális méretű kábítószer-termelő – az afgán máktermesztőktől a latin-amerikai cocaültetvényesekig sok-sok embert magába olvasztó – lánc tagjának. Egyszerűen gondoskodni akar az unokáiról, és csak azután fogott a kannabisztermesztésbe, hogy más növényekkel tett kísérletei kudarcot vallottak.

"Ha gabonát vagy káposztát akar termeszteni az ember, a babuinok (majmok) ellopják" – magyarázta.

kannabisz4

Sok az árva és az özvegy

Szváziföld, Afrika utolsó abszolút monarchiája hivatalosan közepes jövedelmű ország. Az ország hegyes északnyugati részén lévő, Piggs Peak nevű város környékén azonban a mély szegénység az úr. A sziklás talajon nem sok minden terem meg, és munkalehetőséget nehéz találni. Sok fiatal hagyja el a vidéket, próbál munkát találni Szváziföld két nagy városában, Mbabanéban és Manziniban, vagy Dél-Afrikában.

A vidéken ezért sok az idős asszony és a gyerek. Az agresszív antiretrovírus-terápia segített leszorítani az AIDSben meghalók arányát, de a betegség valamilyen módon minden családot érint, és hatására az idősebb gyerekeknek kell gondoskodniuk a kisebbekről – vagy az öreg nagyszülőknek küszködni újból a gyerekneveléssel.

Ilyen sors jutott Hatazile családjának is. 2007-ben lánya, Tensile 24 évesen meghalt, és négy elárvult gyerek maradt utána. Pár évvel később a másik lány, Spiwe is elment, és hárommal nőtt az éhes szájak száma. Idén júliusban a harmadik lány, Nomsa is meghalt, és az ő négy gyereke is a gogo egyszobás kunyhójába került.

"Nem hagyhattam magukra a gyerekeket" – húzta alá Hatazile.

Az ilyen családok kemény küzdelmet vívnak a fennmaradásért. "Legtöbbjüknek a gazdálkodása az esőtől függ – fejtette ki Tshepiso Mthimkhulu, a Szvázi Vöröskereszt Piggs Peakben dolgozó munkatársa. "Sok az árva és az özvegy, akinek nehéz az életben maradás."

Hatazile család küzdelmét a mindennapokért cikkünk második részében továbbolvashatjátok.

Forrás: