Magyarországon évente csaknem 13 ezren halnak meg a légszennyezettség miatt

Szakértők szerint a rossz minőségű levegő legalább annyira káros, mint a dohányzás: becslések szerint Magyarországon évente hozzávetőlegesen 13 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében – hívta fel a figyelmet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézete.

Az elmúlt időben több kormányzati intézkedés született a légszennyezettség csökkentésére.

Kerekes György, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezetője szerint az új építésű ingatlanok energetikai szabványának 2021-től hatályos szigorítása jelentősen hozzájárulhat a szükséges fűtési energia mennyiségének csökkentéséhez. Példaként említette az avarégetés országos általános tilalmát is, továbbá a támogatási programokat (fűtéskorszerűsítési és energiahatékonysági pályázatok), amelyek a károsanyag-kibocsátás csökkentését tűzték ki célul.

Kerekes György kiemelte: a lakosság is sokat tehet a levegő minőségének javításért. Emlékeztett, hogy az Európai Számvevőszék korábbi elemzése szerint Magyarország a negyedik legrosszabb levegőjű uniós tagország, itt a téli időszakban a légszennyezettségi adatok esetenként még a kínai és indiai adatokat is meghaladják. A klímapolitikai intézet vezetője úgy véli, Magyarországon a téli időszakban a legnagyobb problémát az elavult fűtőberendezések jelentik, illetve az ezekben elégetett rossz minőségű tüzelőanyag, amely sok esetben nem más, mint szilárd hulladék (rongyok, különféle műanyagok, háztartási szemét).

Fotó: 123rf.com

Már rövidtávon is jelentősen javulna a levegőminőség a megfelelő tűzifa (maximum 15 százalékos nedvesség tartalmú, erdőgazdálkodásból származó tűzifa, brikett vagy pellet) használatával és a fatüzelésű rendszerek fejlesztésével. Hosszú távon pedig a háztartási körülmények közt termelt megújuló energia vagy a földgázra alapozott fűtéskorszerűsítés, energiaoptimalizálás és az energiahatékonyság növelése jelenthetne megoldást, de a szálló por mennyiségét már a jó minőségű, száraz tűzifa biztosítása is jelentős mértékben visszaszoríthatná.

A statisztikai adatok szerint a magyarországi szállópor-koncentráció majdnem 80 százalékát lengyel és román szennyezők bocsátják ki. Így a magyar erőfeszítések mellett hosszú távon nagy szerepe lehet a régiós szinten koordinált szakpolitikának is, amivel regionális együttműködéseken keresztül közelebb lehet kerülni ahhoz, hogy a térség országai folyamatosan csökkentsék saját kibocsátásukat.

Az MCC Klímapolitikai Intézet azért jött létre, mert a klímaváltozás és az annak hatásaira való felkészülés napjaink egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kérdése. Az új szakmai műhely vizsgálatai öt fontos területre fókuszálnak: az energetikára, a természetvédelemre, a mezőgazdaságra, az élettelen környezeti elemek (víz, levegő, talaj) védelmére és az urbanisztikára.

Forrás: Napidoktor.hu


Egy válasz

  1. Belicza János

    Mindezeket a valós problémákat fokozza az is, hogy sok olyan légszennyező is van, amelyek nem szegénységből, hanem gondatlanságból, rosszul felfogott takarékoskodásból okoznak környezetükben időszakosan komoly problémákat.
    Történetesen itt Piliscsabán Garancsligeten egy könyvelő cég rendszeresen égeti az irodai hulladék famentes papírt, ami mellékesen tilos is. Ilyenkor száll a fekete pernye, jön a fojtogató füst, hozza az uralkodó szélirány több családi házra, a kertben tartózkodó kisgyerekekre. Szóltunk élőszóval, írtunk levelet, tovább folyik az égetés.
    Megitélésem szerint a különböző irodák számára kötelezővé kellene tenni az iratmegsemmisítő használatát, valamint az apríték igazolt elszállíttatását. Ez nem olyan nagy költség, amit évente egy-két alkalommal egy cég ne tudna finanszírozni, amelyet mellesleg le is lehet írni a költségekből.
    Levelemmel azt kívántam jelezni, hogy sok esetben a megfelelő szabályozás hiánya is oka a problémának. Üdvözlettel: Belicza János Piliscsaba

    Válasz

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.