Felmentették a 80 éves édesanyját lemészárló férfit

Megint pszichiátriai kezelés előzte meg az értelmetlen erőszakot.

Sajtóhírek szerint első fokon felmentette a bíróság azt a férfit, aki a vád szerint 2013 márciusában Szigetszentmiklóson egy konyhakéssel brutálisan lemészárolta 80 éves édesanyját. A férfi 1975 óta pszichiátriai kezelés alatt áll, több pszichiátrián is kezelték. A bíróság a felmentés mellett elrendelte a férfi pszichiátriai kényszerkezelését.

Kifejezetten hosszú azoknak az eseteknek a listája, amelyeknek közös nevezője, hogy az érintettek pszichiátriai kezelés alatt vagy után követnek el értelmetlenül erőszakos bűncselekményeket, ami legalábbis felveti a kezelő pszichiáterek felelősségének, illetve a pszichiátriai kezelések eredményességének kérdését.

Az ilyen esetek és ezek nagy száma legalább két szempontból nagyon riasztó. Az egyik dolog a felelősség: a pszichiáter szakma – elvileg – felelősséget vállalt, hogy a mentális nehézségekkel küzdő embereket olyan kezelésben, ellátásban részesítik, amely megoldja a problémáikat. Vajon mennyire sikerült a kezeléssel megoldani a mentális problémákat, ha a kapott kezelés UTÁN – amely éppen az ilyen tragédiákat hivatott megelőzni – a kezeltek értelmetlenül erőszakos tetteket követnek el? A kérdést úgy is feltehetjük: mennyire kompetens a pszichiáter a mentális problémák megoldásában, ha „kezelése” után páciensei ilyen bűncselekményeket követnek el? A szigetszentmiklósi anyagyilkos közel 40 éve  áll pszichiátriai kezelés alatt. Mégis, a pszichiátriai kezelés után erőszakot elkövető embereket ismét a „szakértőkre”, a pszichiáterekre bízzák, felelősségüket pedig nem vizsgálják.

mama

Másfelől az elmúlt évtizedben világszerte sorozatban láttak napvilágot olyan hatósági figyelmeztetések, amelyek egyes pszichiátriai szerek rémisztő mellékhatásaira figyelmeztetnek – többek között arra, hogy a mellékhatások között szerepelhet az öngyilkosság vagy az erőszakos viselkedés is. Az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az FDA azt is szükségesnek látta, hogy egyes antidepresszánsok dobozán vastag fekete keretben figyelmeztessenek az öngyilkosságot okozó mellékhatásra – antidepresszánsoknál, amelyeket éppen „depressziósoknak” írnak fel leggyakrabban. Ezen szerek jó része Magyarországon is széles körben forgalomban van.

Noha egy ilyen ügy kapcsán néhányan azt gondolják megoldásnak, hogy javítsuk a pszichiátriai osztályok és intézetek feltételeit és kapacitását, egy emberi jogi szervezet szerint ez nem jelent megoldást az ilyen ügyekre. Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány, amely hazánkban két évtizede foglalkozik a pszichiátriákon történő jogsértések feltárásával, felhívja a figyelmet: ezek az értelmetlenül erőszakos cselekmények sokszor éppen a pszichiátriai kezelés közben vagy után történnek, erre nem jelent megoldást a további pszichiátriai kezelés.

„Megoldásként” könyvelhető el persze, ha az ámokfutót bezárjuk, lekötözzük vagy gyógyszeresen leszedáljuk, de álságos dolog ezt „gyógykezelésnek” nevezni, mert csupán fizikai vagy kémiai korlátozásról van szó, amely megakadályozza ugyan az ámokfutást, de a kezelt mentális állapotán semmit nem javít. Az alkalmazott tudatmódosító szerek mellékhatásai pedig csak tovább ronthatják a helyzetet.

A szervezet felhívja a nyilvánosság figyelmét: az ilyen esetekben mindenképpen meg kellene vizsgálni a kezelő pszichiáterek felelősségét is.

Forrás: