Az agy soha nem látott kapcsolatait fedi fel a magyar kutatók által felfedezett idegpálya

A magyar kutatók új kommunikációs útvonalat találtak a gondolkodás központja, az agykéreg és egy olyan agyterület között, amely kulcsszerepet játszik az agyba érkező információk feldolgozásában. Ez az agyterület a talamusz, amelynek kutatásában a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) a világ élvonalába tartozik.

A felfedezés jelentőségét mutatja, hogy a kutatók beszámolóját a világ legfontosabb idegtudományi folyóirata, a Nature Neuroscience közölte. A tanulmány első szerzője Hádinger Nóra, a kutatócsoport vezetője Acsády László.

A talamusz nagyon fontos szerepet játszik annak szabályozásában, hogy milyen információ haladhat át az agykéreg felé. Bár az agykéreg és a talamusz között már számos kapcsolat ismert, az újonnan felfedezett pálya csak az agykéreg homloklebenyét, a frontális kérget köti össze a talamusszal. Közelebbről a frontális kéreg ötödik rétegi piramissejtjei vesznek benne részt. Ezekről a sejtekről tudni kell, hogy az agykéreg fő kimeneti csatornáját képezik.

A kutatás jelentőségét az adja, hogy a frontális kéreg az emberben nagyon fejlett, és nagyon összetett működést tesz lehetővé. Így a legtöbb, rengeteg embert érintő neurológiai betegség, például a Parkinson-kór, a skizofrénia vagy az Alzheimer-kór elsődlegesen a homloklebenyt érinti. Minthogy a kéreg ötödik rétege az egész agykéreg legfontosabb kommunikációs kimenete, az itt lévő sejtek feltehetően fontos szerepet játszanak e betegségek kialakulásában is. Sőt, az sem kizárható, hogy konkrétan ez az újonnan felfedezett kapcsolat is befolyásolhatja, hogy a különböző idegrendszeri betegségek milyen módon jelennek meg.

Fotó: 123rf.com

Mivel az agykéreg és a talamusz kapcsolatait már régóta kutatják világszerte, elsőre hihetetlen volt a felfedezés Hádinger Nóra számára.

„Az első gondolata az embernek ilyenkor nem az, hogy felfedezett egy új pályát, hanem az, hogy valami hiba történt, például rossz sejteket jelöltem meg, vagy más sikerült félre. Így ezután még számos kísérletet kellett végeznünk ahhoz, hogy teljes mértékben megbizonyodhassunk afelől, hogy valóban egy eddig nem látott kapcsolatot fedeztünk fel” – mondja.

Acsády László szerint ebben a felfedezésben is döntő jelentősége van annak, hogy a KOKI a Szentágothai János által alapított tudományos iskola szellemi örököse. A KOKI korábbi igazgatójának, Freund Tamásnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, aki Szentágothai közvetlen tanítványa volt, nagy szerepe volt abban, hogy a KOKI még az MTA kutatóintézeteként az egyik legfontosabb európai idegtudományi intézetté vált. Szentágothai fényes felismerése volt, hogy az agykéreg modulárisan szerveződik. Ez azt jelenti, hogy ha felfedezzük az agy egy kis részletét, és feltárjuk, hogy ott milyen összeköttetésben állnak egymással a sejtek, melyek a ki- és bemeneteik, akkor e modulokból felépíthetjük az egész agykérget. A kérgi területek különbözőségét az adja, hogy mely más területekről, például a talamusz mely régióiból kapnak bemenetet.