Sportkardiológia – nem csak a biztonságot, de a teljesítményt is növeli

Sok szívbetegség nem okoz tünetet

–

A sportkardiológiai vizsgálatok célja, hogy kiszűrje az összes olyan tényezőt, ami sportolás közben szív-érrendszeri szempontból veszélyt jelenthet az egészségre. E tekintetben tévedés azt gondolni, hogy akinél fennáll bizonyos kockázat, az minden bizonnyal tüneteket is tapasztal magán. Számos öröklött vagy szerzett szívbetegség gyakran nem okoz tüneteket mindaddig, amíg intenzív terhelésnek nem tesszük ki szervezetünket! Ilyen például a koszorúér-betegség, a szívizom-elfajulás, a billentyűbetegségek, a kisebb-nagyobb fejlődési rendellenességek, szívritmuszavarok, vezetési zavarok – ismerteti Sztancsik doktornő.
Mindemellett természetesen a tünetek, a panaszok sokkal határozottabb jelzések arra nézve, hogy fontos lenne a kivizsgálás.

Fontos felfigyelni a sokszor jelentéktelennek tűnő panaszokra is! Ilyen tünetekkel ajánlott orvoshoz fordulni:

• mellkasi fájdalom, szorítás,
• erős szívdobogás érzés (akár terheléskor, akár attól függetlenül jelentkezik),
• szorongás érzése,
• családban korábban már jelen lévő szív –érrendszeri betegségek,
• csökkenő, vagy nem növekvő teljesítmény,
• egyre hosszabb regenerációs idő,
• edzés közbeni bármilyen szív-érrendszeri eredetre utaló panasz.

Egyik percről a másikra miért esik össze valaki? – A hirtelen szívhalál okai

Miben tér el a sportkardiológia a hagyományos kardiológiától?

A sportkardiológiával foglalkozó szakemberek tisztában vannak a sportolók és nem sportolók közt létező különbségekkel – szív-érrendszeri tekintetben. Felkészültek arra, hogy egy edzett személy az átlagostól esetleg eltérő értékeket is produkálhat például a pulzusszám tekintetében vagy az EKG vizsgálatnál – és ez nála normálisnak tekinthető. A sportkardiológusok felismerik az ún. sportszívet is, amely az intenzív testedzés miatt alakulhat ki. Normál esetben ugyanis rendszeres fizikai terhelés mellett nő a szív tömege, javul a pumpafunkciója, a szívizomban pedig olyan kis hajszálerek nyílnak meg, melyek növelik a szív oxigén ellátottságát. Ugyanakkor a túl intenzív terhelés hatására bekövetkezhet az is, hogy a hajszálerek kialakulása nem tudja követni a szív tömegének növekedési ütemét, így a korábbi érhálózat képtelen megfelelő mennyiségű oxigént biztosítani a megnövekedett szívizomzat számára. Ennek következtében még ép koszorúér-rendszernél is kialakulhat szívinfarktus, renyhén működő szívizomzat vagy mindezek talaján életveszélyes ritmuszavar. Megelőzni pedig mindig könnyebb a bajt, mint például egy szívinfarktus okozta nehéz helyzetet visszafordítani!

Foto:123rf.com

Milyen sportkardiológiai vizsgálatok lehetnek fontosak?

• Laborvizsgálatok,
• fizikális vizsgálatok, vérnyomásmérés,
• nyugalmi EKG,
• terheléses EKG,
• szívultrahang,
• 24 órás vagy 7 napos Holter EKG.

– Az így összegyűlt eredmények birtokában teljes képet kaphatunk a sportoló állapotáról, és kizárhatunk vagy kezelhetünk minden olyan szív-érrendszeri elváltozást, amely hátráltatná a teljesítményét, esetleg az életét veszélyeztetné – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Mivel a versenyengedélyhez hazánkban ma még nem előírás a kardiológiai szűrés vagy a rendszeres kontrollvizsgálat, fontos, hogy a hobbi- és élsportolók tájékozódjanak a sportkardiológiai lehetőségekről!