Polymyalgia rheumatica – milyen vérkép eltérések jelzik a betegséget?

Kiket érint a PMR?

A PMR első orvosi esetleírása 1888-ban jelent meg, a betegség mai elnevezését 1957-ben írták le először. A polymyalgia rheumatica elsősorban 50 év felettiek körében fordul elő, nőknél gyakrabban alakul ki. A betegségre való hajlamot növeli bizonyos gének és génvariációk megléte. Kialakulásában szerepet játszhatnak vírusfertőzések, ám konkrét kórokozót nem azonosítottak, ami egyértelműen köthető lenne a megjelenéséhez.

A polymyalgia rheumatica tünetei

• Reumás sokizom fájdalom néven is ismert a betegség, pedig valójában nem az izmok, hanem az izmok közötti tasakok gyulladása okozza a tünetek megjelenését.
• A vállöv, a nyak és a medenceöv területén jelentkezik a kétoldali izomlázhoz hasonló fájdalom, mely pihenésre erősödik, mozgásra javul.
• A PMR gyakran az éjszakai pihenést is zavarja, reggel a legintenzívebb, ébredés után időre van szüksége a betegeknek, hogy végtagjaik merevsége javuljon.
• A fájdalom mellett egyéb panaszok – enyhe hőemelkedés, fáradtság, rossz közérzet, étvágytalanság, fogyás – is jelentkezhetnek.
• A PMR gyakran társul óriássejtes arteritisszel. Ilyen esetben a nyaki verőér vagy a szemet ellátó erek gyulladása jön létre. Az erek gyulladása olyan súlyos lehet, hogy még a látást is veszélyezteti. A meglévő „izomfájdalom” mellett látászavar, enyhe agyi keringési zavar (TIA), erős fejfájás jelentkezhet.

A PMR kivizsgálása

Nem könnyű a diagnózis, mert sok az általános, szokványos panasz. A betegek rendszerint sokára kerülnek orvoshoz. A kezdeti tünetek alapján felmerül az érintett korosztály körében előforduló egyéb gyakori gyulladásos (pl. rheumatoid arthritis) és nem gyulladásos (pl. fibromyalgia) reumatológiai betegségek gyanúja.

A kivizsgálás során ki kell zárni az anyagcsere betegségek, pajzsmirigy problémák és rosszindulatú kórképek lehetőségét is. Az egyéb betegségek kizárására, az izmok és ízületek állapotát felmérő fizikális vizsgálat mellett a kivizsgálás során szükség van ultrahang vizsgálatra (kimutatja a váll- és csípőgyulladást), és MRI vizsgálatra is sor kerülhet. A diagnózishoz a tünetek megléte mellett a vérkép eltérések nyújtanak fontos információt.

Polymyalgia rheumatica vérkép eltérések

A PMR az egész szervezetet érintő gyulladásos megbetegedés. A diagnózishoz ezért elengedhetetlen a szisztémás gyulladást jelző CRP szint vizsgálata. A CRP (C-reaktív protein) egy olyan fehérje, amely a szervezetben zajló gyulladás esetén a májban termelődik, és segíti a fehérvérsejtek egy típusának működését. A fehérvérsejtekről tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak a fertőzések leküzdésében, a kórokozók semlegesítésében. A CRP szint emelkedése tehát arra utal, hogy a szervezetben valahol egy ilyen „küzdelem” zajlik, gyulladás jött létre.

A CRP normál tartomány a nőkben kevesebb, mint 4,6 mg/l, férfiakban kevesebb, mint 5,2 mg/l. Mindig az adott labor referenciaértékei az irányadók, a leleteken minden esetben feltüntetik az ott használt normál tartományt és jelzik az attól való eltérést.

Egy másik fontos laboratóriumi adat a We, vagyis vörösvérsejt-süllyedés értéke. Ez az alvadásban gátolt vérben lévő sejtek ülepedési sebességét adja meg. Normál értéke férfiak esetében, 50 éves kor alatt: 15 mm/óra alatt, 50 év felett: 20 mm/óra alatt. 50 év alatti nőknél: 20 mm/óra alatt, 50 év felett: 30 mm/óra alatt. Gyulladást a normál értéknél magasabb süllyedés érték jelez.

A polymyalgia rheumatica vérkép eltéréseknél a szisztémás gyulladást egyéb, a véralvadásban szerepet játszó (fibrinogén) és a szervezet vassal való telítettségét megmutató (ferritin), trombózis hajlamot jelző és vérszegénységre utaló laboreltérések is jelezhetik. Enyhén emelkedettek lehetnek a májenzimek, a transzaminázok és az alkalikus foszfatáz.

A PMR diagnózisa és kezelése

Polymyalgia rheumatica kizárólag a vérkép eltérések alapján nem diagnosztizálható. Ehhez három kritériumnak kell teljesülnie: – legalább 50 éves beteg – újonnan kezdődő, kétoldali vállfájdalom – kórosan emelkedett CRP és We értékek Emellett fontos tünet a reggeli merevség, a csípőfájdalom, az ultrahang vizsgálat eredménye. Ezek alapján lehet meghatározni a PMR diagnózisát.

A kórkép diagnózisa sokszor kizárásos, és a gyulladásgátló kezelés eleinte csak próbaként kerül bevezetésre. A szteroid terápia hatására a laboreredmények rendszerint rövid időn belül jelentősen javulnak. A kezelés során fontos figyelembe venni a beteg életkorát és az adagolást úgy beállítani, hogy a gyógyulás mellett a mellékhatások szempontjából veszélyeztetettebb idősebb korosztály elkerülje.

A kezelés minden esetben személyre szabottan történik, és attól is nagymértékben függ, hogy a PMR társul-e óriássejtes arteritisszel. Ilyen esetben ugyanis nagyobb dózisú szteroid kezelésre van szükség és a gyógyulás is elhúzódhat. A gyulladást jelző vérkép eltérések rendszerint néhány héten belül jelentősen javulnak, a tünetek megszűnése hosszabb időt – akár 1- 1,5 évet – vehet igénybe. Ez idő alatt előfordulhat a tünetek fellángolása, ilyen esetben a gyógykezelést módosítani kell.