Vállfájdalom: ezért nehéz megtalálni az okát

 

Bár a derékbántalmak után a vállfájdalom a második leggyakrabban előforduló probléma, mégis vannak olyan esetek, amikor nagyon nehéz kideríteni, hogy mi okozza a panaszokat – sokszor még az MRI-felvételek segítségével sem sikerül felállítani a pontos diagnózist.

Az alábbiakban a Sherlock Rehab szakértői elmagyarázzák, hogy miért olyan bonyolult a vállfájdalmat diagnosztizálni.

Foto: sherlockrehab.hu

Bonyolult felépítés

A váll egy rendkívül összetett testrész, amely három csontból épül fel: ezek a lapocka, a felkarcsont és a kulcscsont. Ezen a területen két ízület található, az egyik a felkarcsontnál, a másik pedig a kulcscsont és a lapocka vállcsúcsának találkozásánál. Számos izom öleli körbe, amelyek a mozgást és a stabilitást biztosítják. Ezek közül a legfontosabbak a rotátorköpeny izmai, a bicepsz hosszú feje és a deltaizomzat. A rögzítést különböző szalagok és a labrum – porcgyűrű – segíti, a súrlódás ellen pedig a bursák – nyáktömlők – védenek.

Számos felmérés igazolja, hogy csak a képi diagnosztikából nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni. Az egyik kutatás (Barreto és mti, 2019) során például 123 olyan egyént vizsgáltak, akik csak az egyik vállukra panaszkodtak. A szakemberek azonban mindkét vállról készítettek MRI-felvételt, majd összehasonlították az eredményeket, amelyek ugyanolyan gyakorisággal mutattak ki kóros eltéréseket a problémás és a nem problémás váll esetében. Ennek alapján a legtöbb páciensnél mindkét vállnak ugyanúgy kellett volna fájni, de ez nem így volt.

Foto: sherlockrehab.hu

Nem mindig jár panasszal

Egy másik kutatás (Arnet és mti, 2021) során 51 olyan beteget vizsgáltak, akik gerincvelő sérülés miatt kerekesszékbe kényszerültek, ezért a válluk fokozottabb igénybevételnek volt kitéve. Figyelembe véve a vizsgált alanyok korát és a sérüléstől eltelt időt, nem volt meghatározó különbség a fájdalommal rendelkező, illetve a fájdalommal nem rendelkező csoportok között. Vagyis panasztól függetlenül a váll strukturális állapota egészen hasonló volt, az MRI-eredmények nem mutattak szoros összefüggést a fájdalommal.

Amiről nem tudunk, nem fáj?

Bár a rotátorköpeny sérülésének esélye az életkor előrehaladtával jelentősen nő, egy 2013-as tanulmány (Minagawa és mti) szerint ez nem befolyásolja a vállpanaszok megjelenését. A felmérés során egy kisebb település lakói – 664 fő, akiknek átlagéletkora 69,5 év volt – egészségügyi szűrésen vettek részt. A szakemberek 147 főnél állapítottak meg teljes szalagszakadást, de közülük csak 51-nek (34,7%) volt vállpanasza. Érdekesség, hogy az életkorral párhuzamosan nem csak a sérülések száma emelkedett, hanem a panaszmentes elváltozások aránya is.

Foto: sherlockrehab.hu

Ilyenkor hasznos a képi diagnosztika

Krónikus vállfájdalmak esetében az első lépés a kórtörténet felvétele, ebből kiderül, hogy volt-e valamilyen kiváltó oka a panasznak. Ezután jöhet a fájdalom pontos helyének a meghatározása. Amennyiben ezek nem elegendőek a terápiás kezelés felállításához, esetleg műtéti vagy medikális beavatkozás lenne indokolt, akkor szükség lehet valamilyen képi diagnosztikára. Egyébként a RTG és az MRI is inkább informatív jellegűek, egy-egy komolyabb probléma kizárására alkalmasak, semmint diagnosztizálásra.

„Mitől szenved a váll?”

A manuálterápia során a szakemberek holisztikus módszerrel közelítenek a problémához, azaz az egész testre koncentrálnak és keresik a panasz valós okát. Fizikális tesztekkel és manuális vizsgálatokkal ellenőrzik azokat a területeket, amelyek lehetséges gyújtópontok lehetnek az adott panasz kialakulásában. Ez alapján felállítanak egy hipotézist – „Mitől szenved a váll?” –, amelynek segítségével nemcsak az adott területet kezelik, hanem a kiváltó okot is igyekeznek orvosolni. Ha azt az egyénre szabott terápia indokolja, akkor a manuális technikák mellett gyógytornát és kineziológiai tapaszokat is alkalmaznak. A tapasztalatok szerint akkor szükséges MRI-felvétel, ha elakad a terápia, vagy a szakértők olyan elváltozásra gyanakszanak, ami már csak műtéti úton gyógyítható.

Forrás: sherlockrehab.hu

Sportolás közben erős vállfájdalom? Nem kell rögtön a műtétre gondolni!

Forrás: Napidoktor.hu