Szájdaganatok: tünetek és vizsgálatuk

Magyarországon évente mintegy 3000 embernél fedeznek fel szájüregi rákot, s a daganat következtében csaknem 1700 beteg hal meg minden évben.

A betegek rendszerint nem gyógyuló fekélyek, fájdalmatlan vagy kifejezett kellemetlenséget okozó sebek hosszú idejű fennállása után fordulnak orvoshoz.

Figyelmeztető jelek:

– Fájdalom a szájban, a torokban vagy a fülben.

– Fájdalmas vagy fájdalmatlan fekély bárhol a szájban.

– Gyanús fehér vagy vörös elszíneződés.

– Csomó vagy duzzanat az ajkakon, a szájüregben vagy a torokban.

– Fájdalmas, nehézkes rágás vagy nyelés.

– Zsibbadtságérzet bárhol a szájban, torokban.

– Vérzés.

Fotó: 123rf.com

Vizsgálati módszerekA tüneteket természetesen nem csak daganatos megbetegedés, hanem gyulladás, fertőzés is okozhatja, ám jelentkezésük esetén mindenképp halogatás nélkül orvoshoz kell fordulni, hogy megnyugtatóan tisztázni lehessen az okokat és a kezelést!

A kórtörténet felvétele, és a beteg fizikális vizsgálata után szövettani vizsgálattal (biopszia) állapítják meg azt, hogy vajon a rákgyanús elváltozás valóban daganatos sejtburjánzás okozza-e. Amennyiben ez bebizonyosodik, átfogó vizsgálatsorozat indul annak feltárására, hogy meg tudják állapítani a tumor kiterjedtségét, esetleges áttéteit, hiszen a terápia csak ezen információk birtokában tervezhető meg és kezdhető el.

A részletes vizsgálatok során garattükrözést, a daganatos sejteket kimutató érfestést, valamint fogászati röntgenfelvételeket készítenek az állkapcsokról és a fogakról. Általános gyakorlat a tüdőröntgen is, annak megállapítására, hogy az áttétek által oly gyakran megtámadott tüdőt érinti-e már a kialakult daganat. A vizsgálatokat a kezelőorvos belátása szerint a pontos stádium-meghatározás érdekében komputertomográfiás (CT) és magmágneses rezonanciás (MR) felvételek is kiegészíthetik.