Rákszűrés – Mit jelentenek a P szintek?

A rákszűrésen átesetteknek egyáltalán nem mindegy, mennyire értelmezhető az eredményük. A P-szintek megjelölése sokak számára nem világos, amíg valaki el nem magyarázza, mit jelentenek a P1-es, P2-es, P3-as, P4-es és a P5-os citológiai eredmények. Mikor jelez bajt a méhnyakrák szűrés eredménye?

A női nemi szervek rosszindulatú daganatainak többsége méhnyakrák. Ez a legkorábban felismerhető rák azonban: korai stádiumban érkezhet segítség, ráadásul a szűrés nem megterhelő a beteg számára.

A rákszűrések eredményein látható P-szintek jelölését az 1940-es években vezették be. Azóta az úgynevezett Papanicolau teszt számított rutin eljárásnak a méhnyakrák-szűrésben. Ez a teszt volt alkalmas arra, hogy a nem tumoros folyamatokat is diagnosztizálják, így lehetőséget adva azok mielőbbi gyógyítására.

1988-ban a Papanicolau tesztet a Bethesda-rendszerre (TBS) cserélték le, és új beosztást dolgoztak ki, mivel az új elvárásoknak a régi rendszer már nem felelt meg.

A Bethesda-rendszer már a betegekre vonatkozó azonosítási adatokat is tartalmazza, ahogyan a kórelőzményt, illetve az előzetes kezeléseket és azok eredményeit is. A kenet értékelhetősége is szerepel benne, általános minősítése részben ad a vizsgálatról egy összefoglaló véleményt, a lelet végén pedig a pathológus javaslatot tesz a klinikus orvos részére.

A rákszűrési szintek megállapítása tehát a Papanicolaou-féle osztályozás alapján történik. A számokat olykor római számmal jelölik. Létezik P0 szint is, ez az értékelhetetlen kenetet jelzi, a vizsgálatot ismételni kell.

A Papanicolaou szerinti 1-5 skála egyszerűen magyarázva azt jelenti, hogy az 1-es és 2-es szint negatív, a 4-es és 5-ös értékek valódi ráksejtek jelenlétére utalnak, míg a P3 lelet csak gyanús sejtekre utal, és szükséges a vizsgálat ismétlése.

Részletesebben a Papanicolaou-féle osztályozás öt kategóriát különböztet meg:

P1: a lelet negatív, az életkornak és egészséges állapotnak (ciklus, terhesség, menopauza) megfelelő, jóindulatú sejtkép.

P2: szintén negatív lelet. Az adott anatómiai területen előforduló, éptől ugyan eltérő, de nem rosszindulatú sejtkép.

P3: kóros sejtek jelennek meg a kenetben, de nem lehet eldönteni, hogy gyulladás következményeképpen, vagy pedig daganatfejlődés korai fázisát jelzik. Vagyis a P3 szint nem rosszabb, mint a P2-es szint és nem jobb, mint P4-es. Ha valakinek P3-as az eredménye, megfelelő kezelést kell kapnia, majd meg kell ismételni a vizsgálatot. Amennyiben ismét P3-as lesz a lelet, szövettani elemzés elvégzése is történhet, az alcsoporttól függően.

P4: rosszindulatú diagnózist jelent: a kenetben daganatsejtnek tartható sejt található, értelmezése azonban a különböző laboratóriumok gyakorlatában eltérő lehet.

P5: sajnos, egyértelműen pozitív lelet, biztos, hogy daganatra utal a sejtkép. A rosszindulatúság minden citológiai kritériumát mutatja.

Az utóbbi, azaz P4-es és P5-ös jelű kenet esetében szövettani vizsgálatot kell végezni az okok tisztázása végett.

Forrás: