Mi a tumormarkerek szerepe az onkohematológiában?

Az onkohematológia a hematológiának egy speciális ága, mely az olyan rosszindulatú daganatokkal foglalkozik, mint a limfóma és a leukémia.

Diagnosztikájukban és nyomon követésükben nagy szerepe a laborvizsgálatnak, a képalkotó vizsgálatoknak, valamint a csontvelő biopsziának is.

Leukémia és limfóma

A leukémia és a limfóma viszonylag gyakori hematológiai rosszindulatú daganatok. Több típusuk is létezik, melyek természete, progressziója más. Sajnos gyakori, amikor későn kerülnek diagnosztizálásra, mivel sokszor igen általános tüneteket produkálnak, vagy olyanokat, melyek más betegségeknek is betudhatók (pl.fáradékonyság, gyengeség, megnagyobbodott nyirokcsomók, fogyás). Ahogy az összes daganatnál, itt is fontos a mielőbbi kezelés, ám ehhez korai diagnózisra van szükség. Ehhez szükség van laborvizsgálatra, képalkotó vizsgálatokra, valamint csontvelő biopsziára is.

Fotó: 123rf.com

Tumormarkerek az onkohematológiában

A tumormarkerek olyan anyagok, melyeket a daganat sejtek termelnek, és mennyiségük megnövekedhet rosszindulatú daganat jelenlétekor (ám jóindulatú tumor, sőt, gyulladás esetén is magasabb lehet a szinjük). Fontos, hogy egyedül nem diagnosztikus értékűek, ám felhívhatják a figyelmet rosszindulatú folyamatokra. Leginkább a nyomon követésben van nagyobb szerepük, az alkalmazott terápia hatékonyságának vizsgálatában. Vagyis, ha az érték csökken, akkor az azt jelenti, hogy eredményes a kezelés.

“Az onkohematológiában az ún. béta 2 mikroglobulinnak (B2M) van jelentősége (ám érdemes tudni, hogy vesebetegségnél is megemelkedik a szintje). A B2M egy fehérje, ami a legtöbb testnedvben jelen van és a vérbe a tumor sejtek juttatják (valamint a B-limfociták). Minél magasabb az érték, a prognózis annál rosszabb. Ahogy a többi tumormarkernél, úgy ennél is inkább az alkalmazott terápia sikerességének ellenőrzésében nagy szerepe”- mondja dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis-és Hematológiai Központ onkohematológusa.

Maga a teszt történhet vérvétel útján, vizeletvizsgálatból (24 órás), valamint likvor (gerincvelő folyadék) vizsgálatból (ám leggyakrabban vérből).