Magyarország a klinikai vizsgálatok élvonalában

Az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt a klinikai vizsgálatok száma Magyarországon, amelyek segítségével a legújabb terápiák válhatnak elérhetővé a páciensek számára.

A résztvevő betegek számát tekintve világviszonylatban hazánk az élvonalban foglal helyet. A legújabb, engedélyezés előtt álló gyógyszerek próbái sokaknak jelentenek alternatív kezelési lehetőséget, fokozott orvosi figyelmet, de az állam egészségügyi kiadásait is könnyítik. Magyarországon az MSD klinikai vizsgálatai elsősorban a rákbetegségek kezelésére szánt immuno-onkológiai szerekre koncentrálnak.

Magyarország világviszonylatban is az élmezőnyben van a klinikai vizsgálatokba bevont személyek számát tekintve, és az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt az engedélyezett klinikai vizsgálatok és az azokban résztvevő betegek száma. Egy gyógyszer kifejlesztése 15-20 évig is eltarthat, s akár 2 milliárd dollárba (mai áron körülbelül 540 milliárd forintba) is kerülhet. Ötezer gyógyszerjelöltből jó, ha átlagosan 100 különböző molekula vizsgálati szakaszba jut, amiből átlagosan végül egy gyógyszer kerül a patikák polcaira, vagy klinikai felhasználásra.

“A gyógyszerfejlesztés világszerte szigorúan szabályozott engedélyeztetési folyamat, aminek célja, hogy a legnagyobb biztonságban lehessen megtalálni a legújabb, korábbiaknál hatékonyabb terápiákat olyan nagy közegészségügyi terhet jelentő betegségekre, mint például a rák, vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések” – mondta el Dr. Barótfi Szabolcs, az MSD Pharma Hungary Kft. Klinikai Kutatási Osztályának igazgatója.

Az MSD anyavállalata a Merck évente több mint 10 milliárd dollárt költ kutatás-fejlesztésre világszerte – ez a gyógyszergyárak között ma az egyik legmagasabb ilyen célra szánt összeg, az összes iparágat figyelembe véve pedig az ötödik helyen áll, olyan vállalatokat előzve meg, mint a Facebook vagy a Ford Motor Company1.  Hazánkban az MSD ma mintegy 150 vizsgálati centrum közreműködésével, több száz beteg részvételével 42 klinikai vizsgálatot végez, amelyekből 24 célozza rákos megbetegedések új ellenszereinek engedélyezését, nagy részük immuno-onkológiai készítmény.

„Az immuno-onkológiai eljárásokat, amelyek fokozzák az immunválaszért felelős sejtek azon képességét, hogy elpusztítsák a tumorsejteket, Magyarországon már évek óta sikerrel alkalmazzák például a bőrrák egyes típusainak kezelésében” – mondta Dr. Barótfi. – „Vizsgálati eredményeink azt mutatják, hogy ez az eljárás, az arra alkalmas betegeknél, a korábbi módszereknél jóval hatékonyabbnak mutatkozik a tüdőrák bizonyos fajtáinak terápiájában is. Magyarországon ez a ráktípus okozza a legtöbb halálozást a daganatos megbetegedések közül” – tette hozzá.

Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet adatai szerint Magyarországon évente mintegy tíz-, tizenegyezer új tüdőrákos beteget diagnosztizálnak, miközben ugyanennyi idő alatt több mint nyolcezren vesztik életüket a betegségben. A tüdőrák túlélési ideje a ma hazánkban alkalmazott kezelésekkel átlagosan két év a diagnózist követően2, de a vizsgálatok tanúsága szerint immuno-onkológiai terápiával az életkilátások és az életminőség is érdemben javíthatóak. Ma ez a terápia egyelőre csak másodvonalban, a kemoterápiát követően érhető el, de vannak egészségpolitikai törekvések, hogy több más régiós országhoz hasonlóan hazánkban is első körben kapható kezelésként férjenek hozzá a tüdőrákos betegek.

Az immuno-onkológiai terápiához hasonló, innovatív gyógyszerek és eljárások felfedezésének és bevezetésének köszönhető, hogy korábban gyógyíthatatlannak hitt betegségekre találtak a korábbiaknál hatékonyabb terápiákat. A vizsgálatok nélkülözhetetlen elemei az orvostudomány fejlődésének, az első ilyen vizsgálatként jegyzett kutatásra emlékeztünk május 20-án a Klinikai Vizsgálatok Nemzetközi Világnapján. A klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban felvilágosítást minden esetben a kezelő szakorvos tud adni.

Forrás: https://napidoktor.hu/index