Dr. Sebestény Andor – interjú a rákkutatás úttörőjével 2013-06-18 Mindent a rákról Megosztás: Tweet Példamutató hazaszeretettel a betegek szolgálatában, interjú Dr. Sebestény Andor professzorral. Professzor úr kérem, mutatkozzon be az olvasóknak! Egyike vagyok azon sokaknak, akiket hazánk 1950. év körüli helyzete ellenállóvá, sőt államellenes szervezkedővé tett. Ennek következményeként 1951-ben 10 évi börtönbüntetésre ítéltek harmadéves egyetemi hallgatóként, mely büntetésből 5 év multával a forradalmi erők szabadítottak ki. Baráti gondoskodás juttatott akkor -tiltakozásaim ellenére – a biztonságot jelentő Angliába, ahol folytathattam egyetemi tanulmányaimat. Először állatorvosi, majd humán orvosi, pontosabban járványtani szakorvosi diplomát szereztem, és negyvennégy éven át dolgoztam a londoni Birodalmi Rákkutató Intézetben (ICRF). Az első időszakban az állatkísérletek felügyeletét végeztem, majd kutatói munkatárs lettem. Milyen főbb kutatási feladatokban volt alkalma részt venni? Négy intézeti igazgatót is megéltem hosszú szolgálati időm alatt, így lehetőségem adódott a rákkutatás teljes keresztmetszetét megismerni. A Londoni Birodalmi Rákkutató Intézet súlyponti feladatként az intézet a betegség korai felismerését, az irányított kezelések lehetőségének megteremtését, és a hagyományosnak minősülő sugár- és kemoterápiás kezelések szövetkárosító hatásainak enyhítését tekintette. Hallhatunk Öntől a kiemelt kutatási területeken elért eredményekről? Természetesen. A daganatos betegségek korai felismerése mára a vérmintából történő diagnosztikával megvalósítható az intézet központi laboratóriumában. Az ezt szolgáló kutatások a daganatos sejtek terjeszkedő képességére alapoztak. A rákdaganatok különböző sejtjei közül ugyanis a legagresszívebbek képesek bekerülni a véráramba, ahol „keringési daganatsejtek”-ként felismerhetők. Ezek jelenléte a vérben már nagyon korai stádiumban mutatja a daganatos betegséget, míg a képalkotó diagnosztikai módszerek (CT, MR, UH, PET, stb.) eredményességéhez szükséges, hogy a daganat vagy áttéte egymilliárd sejtnyi nagyságú legyen. Mivel intézetünk utolsó igazgatójának – aki genetikus volt – egyik célkitűzése az emberi test összes DNS-ének az azonosítása és teljes leírása volt, megteremtette az irányított kezelések alapjait. Másik célkitűzését, a vérből nyert daganatsejtek gyors (hét nap alatt történő) kitenyésztését, és a tenyészet genetikai elemzésén alapuló leghatékonyabb gyógyszerezés, illetve a kombinált kezelések kidolgozásának lehetőségét egy másik intézetben dolgozó munkatársának sikerült megvalósítania. Ezzel szolgáltatásaikat világviszonylatban is egyedülálló helyzetbe juttatta. Milyen gyakorlati jelentősége van ennek a ténynek? Az intézet nemcsak a már tünetet észlelők számára ajánlja a vértesztet, hanem minden olyan embernek is, akinek a családjában volt rákos megbetegedés, továbbá azoknak, akik fokozott kockázattal élnek a környezeti vagy életviteli ártalmak következtében, és nem utolsósorban a már kezeléseken átesett betegeknek. Ez az eljárás egyértelműen kimutatja a gyógyszeres kezelés vagy műtéti eltávolítás eredményességét, s így a legérzékenyebb ellenőrző vizsgálatnak minősül. Másik nagy gyakorlati haszna ennek a vértesztnek az, hogy a vérmintában jelenlévő egyetlen ráksejt is a rosszindulatú daganat bizonyítéka. Ugyanis sok esetben nehéz megállapítani, hogy jó- vagy rosszindulatú daganat észlelhető-e a betegeknél. Elérhető-e nekünk, magyar állampolgároknak is az említett, vérmintán és genetikai térképen alapuló rákvizsgálat, illetve személyre szabott kezelési javaslat? Hol és milyen feltétetekkel vehető mindez igénybe? Már van rá lehetőség. Azzal a céllal hoztuk létre másfél évvel ezelőtt az RGCC Hungary Rákkutató Kft.-t, hogy a magyar emberek számára is lehetővé váljon az említett vérteszt és annak eredményeként a leghatásosabb kezelésre tett javaslat. Továbbá, hogy forgalmazását végezze egy általam kidolgozott antioxidáns, immunstimuláló, kezelési mellékhatásokat csökkentő szernek, mely CV 247 néven került használatba Angliában, s állandóan szerepel az intézetünk által javasolt terápiában. Sajnos a feltételeket illetően szomorúsággal tölt el, hogy ez az igen költséges vizsgálat (a ráksejtek vérben való fellelhetőségének megállapítása 600,-, a teljes vérteszt 1900.- Euroba kerül) jelenleg csak abban az esetben végezhető el, ha a beteg saját maga meg tudja fizetni. A társadalombiztosítás jelenleg nem támogatja ezt az eljárást. E tekintetben csak remélem, hogy az onkológus társadalom idővel elfogadja és alkalmazni is fogja ezt a módszert, s megnyílik az út az OEP-támogatás előtt. Egyelőre csak abban bízhatok, hogy a közeljövőben sorra kerülő nagy konferenciánkon megértésre talál felvetésem, miszerint ezek az árak a magyarországi bérszínvonalhoz viszonyítva általában nem vállalhatók, s talán sikerül valamennyit lefaragni belőlük. Szívből kívánom Önnek, Professzor Úr, hogy kezdeményezése eredményes legyen! S már csak arra szeretnék választ kapni, mi indította Önt 44 sikeres esztendő után a hazatérésre. Tanulmányaim kezdetétől fogva egyetlen célom volt. Mindig a betegeken akartam segíteni. Hogyan ne akarnék segíteni hazám betegein?! Megköszönöm az interjút. Nehezemre esik nem meghatódni azon gondolatok közepette, hogy Sebestény Andor professzor sikereit, elismertségét, egzisztenciáját, három gyermekét Londonban hagyva visszatért végleg Magyarországra, egykori börtönben töltött évei színhelyére, s tette ezt abban az időben, amikor orvosok, kutatók, ápolók tömegesen hagyják itt hazánkat csupán a könnyebb élet reményében. Forrás:
