Az időben felfedezett rákos betegség gyógyítható – 2. rész

Az onkológia a rosszindulatú daganatos betegségek diagnosztikájával és kezelésével foglalkozó orvostudományi szakág, amely számos speciális szakirányból áll, mivel a daganatok szinte valamennyi szervet, vagy szervrendszert érinthetnek.

Azt mondják, hogy az onkológus a “végeken” dolgozik, hiszen az ő munkája megfelelő kezelési terv felállítását követően igen hosszú és komplex folyamat a betegség gyógyításában – mondja dr. Sinkó Dániel, onkológus főorvos.

– Mikor kerül először az onkológushoz a beteg?

– Amikor a radiológus, belgyógyász, sebész vagy bármelyik klinikai szakma diagnosztizálta a rákos megbetegedést, akkor a protokoll előírása szerinti különböző vizsgálatokat követően a beteg onkoteam (onkológiai bizottság) elé kerül, ahol a bizottság a meglévő leletek alapján egy komplex terápiás tervet állít fel, hogy milyen beavatkozást, gyógyítást javasol, és erről tájékoztatja a beteget. Innen kezdődik az onkológus érdemi munkája.

Nagyon fontos annak meghatározása, hogy a terápiás lehetőségek milyen sorrend szerint követik egymást, mert ez befolyásolja a beteg teljesen kórtörténetét. A gyógyítási javaslat lehet műtét, műtét előtti vagy utáni sugár vagy kemoterápiás, illetve gyógyszeres vagy kombinált kezelés, attól függ, milyen nagyságú, összetételű és mennyire agresszív a daganat.

Fotó: 123rf.com

– Mi a konkrét feladata az onkológusnak?

– Az onkológus a begyűjtött vizsgálati eredmények és az onkoteam javaslata alapján a kollégáival (sugárterapeuta, sebész, radiológus, patológus) meghatározza a sugárkezelés vagy a kemoterápiás kezelések irányvonalát, a sebészeti ellátás időpontját, megfelelő sorrendjét és a gyógyszer kiválasztását. Biztosítja a beteg állandó és rendszeres felügyeletét is. Például az emlőrák esetében a hormontablettát 3 hónapra lehet felírni, ez kijelöli a negyedéves ellenőrzések időpontját is, ezáltal a betegnek három havonta kell visszajönnie kontrollra. Ekkor megbeszéljük az állapotát, elmondja a tapasztalatait, időszakos vizsgálatokat végzünk, vérvételre kerül sor, ellenőrizzük a laboreredményét és újabb 3 hónapra kiírjuk számára a gyógyszert, de szükség szerint tanácsainkkal segítünk a kezelés mellékhatásainak a leküzdésében is. Fontos a folyamatos ellenőrzés és a kölcsönös bizalomra épülő kommunikáció.

– Milyen vizsgálatokra kerül sor a kezelések befejezését követően?

– A protokoll előírásainak megfelelően, a daganattól függően lehetséges ultrahang vizsgálat, röntgen, mammográfia, CT, MRI, PET/CT, vagy amire még szükség lehet. Nagyon fontos, hogy még a kezelések előtt fel tudjunk állítani különféle rizikó csoportokat, mivel a prognózist is ez alapján soroljuk be. Ezzel kívánjuk minél jobban személyre szabni a kezelést. Ehhez ma már molekuláris biológiai vizsgálatok is rendelkezésre állnak. Emlőrák esetében például már finanszírozott az un. Onkotype DX vizsgálat, amely alapján még jobban szűkítjük a kört, hogy hogyan reagál a beteg a kemoterápiára, mennyit profitál a kezelésből, egyáltalán szükséges-e kemoterápiás kezelést alkalmazni, de megmutatja azt is, hogy 10 éves perspektívában milyen magas a kockázat a betegség visszatérésére.

Fotó: 123rf.com

– Hol tart most a rákgyógyítás?

– Mindig van egy hurrá optimizmus, de fenntartással kell fogadni minden médiumban megjelent hírt. A rák ellenszerének a feltalálása még odébb van. Az elmúlt évek legnagyobb újítása az immunterápia, immunonkológia, amelyekkel igen jó klinikai tapasztalatok vannak. Emellett a kemoterápiával kombinált biológiai kezelés is rutin-szerűen hozzáférhető. Pl. a HER2-receptorok nagyon nagy számban fordulhatnak elő az emlőrák sejtjeinek felszínén, ezek különböző patológiai, szövetfestési módszerekkel kimutathatók. A kezelés jelentőségét az adja, hogy létezik HER2-ellenes célzott ellenanyag terápia, amely képes gátolni a HER2 receptorok működését, ezáltal csökkenti a daganatos sejtek szaporodását, direkt tumorölő hatással rendelkezik. A beadott célzott monoklonális antitestek (monoklonális antitest: egy fehérje, ami csak a cél molekulához tud kötődni, azt jelöli meg, vagy annak működését befolyásolja) megkeresik a daganatsejtek felszínén lévő HER2-receptorokat, hozzájuk kötődve gátolják azt. Az immunterápia során a monoklonális antitestek (például PDL-1 gátlók: programozott sejthalál jelátviteléért, beindításáért felelős receptor ellen termelt célzott fehérje, ami közömbösíti azt) az immunitásban igen nagy szerepet játszó T-sejteket felszabadítják a daganat okozta gátlás alól azáltal, hogy lekötik a gátlás szabályozásában részt vállaló receptorokat. A célzott ellenanyag terápia segítségével az immunrendszer már aktív sejtjei elpusztítják a daganatos sejteket.

Milyen életmódot javasol az onkológus a betegeknek?

– Az általános egészség kultúra hozzátartozik az életünkhöz, vonatkozik ez bármilyen krónikus betegségben szenvedőkre, így a daganatos betegekre is. A betegnek úgy kell étkeznie, hogy legyen ereje legyőzni a kezelések okozta esetleges mellékhatásokat is. Fontos a megfelelő kalória és tápanyag bevitel. Mi általában a mediterrán étkezést javasoljuk, aminek a lényege a sok zöldség, saláta, a fehér hús, olíva olaj, tökmagolaj, gyömbér, fokhagyma, piros zöldségek, gyümölcsök, vagyis egy vegyes étrend. Amit nem javaslunk, azok a különböző multivitaminok és más vitaminok, táplálkozás kiegészítők szedése, és a különböző reklámok által ajánlott csodakészítmények, mert ezek néha több kárt okozhatnak, mint hasznot!

A multivitaminokkal és táplálkozás kiegészítőkkel kapcsoltban nagyon egyértelmű és világos állásfoglalás szerepel az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezéstudományi Intézet) honlapján, ami minden beteg számára hozzáférhető. Nagyon fontos, hogy a beteg minden kérdését meg tudja beszélni a kezelő orvosával. Emellett nagyon fontos, hogy a rákbeteg ne dohányozzon, kerülje a szeszes italokat és diétát is csak a
kezelőorvos jóváhagyásával végezzen! A megfelelő étkezés mellett elég a rendszeres séta.

Fotó: 123rf.com

Viszont, ha mindezek betartása mellett fogyást vagy más problémát érzékel, azonnal jelezze a kezelő orvosának, mert ezek intő jelek, hogy újabb vizsgálatra van szükség. A betegek között egyre gyakrabban lehet teljes gyógyulást elérni, de az onkológiai gondozás akkor is kiemelten fontos! Teljesen tünetmentes betegség mellett, az immunrendszerben bekövetkező változások miatt az alvó sejtek életre kelhetnek, sajnos akár 15 év után is előjöhet egy áttét más szerven vagy testrészen, bár fontos kiemelni, hogy ez ritkán fordul elő. Tekintettel a kiújulási kockázatra szükséges, hogy a kezelés befejezését követően rendszeresen ellenőrizzük a betegeket, de nem cél a beteg szorongásainak fokozása, inkább az, hogy az adott feltételek mellett biztonságban érezzék magukat, ha esetleg baj van az mielőbb tisztázódjék, mert akkor a legnagyobb az esély a teljes gyógyulásra. Arra törekszünk, hogy minden kezelési stratégiát felvonultassunk, mert ekkor mindent megtettünk a beteg gyógyításáért és az élete meghosszabbításáért.

Szerző: Szigethy Emma

Forrás: https://napidoktor.hu/index