Öngyilkos és depressziós kamaszok 2013-04-10 Lázadók Megosztás: Tweet 11 európai országban mérték föl a 14-16 éves serdülők fokozott kockázatot jelentő szokásait, viselkedését. Bár a budapesti gimnazisták adatai kicsit jobb képet mutatnak a vizsgálatban mért nemzetközi átlaghoz képest, azonban ez korántsem jelenti azt, hogy a hazai helyzet jó, és ne lenne helye a megelőzésnek. Az 1009 megkérdezett magyar serdülő közel fele már dohányzik, egyharmada kockázatos mennyiségű/gyakoriságú alkoholfogyasztó, és egytizedüknek öngyilkossági gondolatai vannak. A SEYLE (Saving And Empowering Young Lives in Europe – SEYLE) vizsgálat az Európai Unió támogatásával 11 európai országban (Ausztria, Észtország, Franciaország, Írország, Izrael, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovénia, Spanyolország), zajlott 14-16 éves serdülők bevonásával a svédországi Karolinska Institutet vezetésével. Magyarországon tizenöt budapesti gimnáziumot, 1009 diákot vontak be a projektbe. A vizsgálatban való részvétel önkéntes volt: mind az iskolák, mind a szülők, mind pedig a serdülők beleegyezését is kérték. A középiskolák részvételi kritériuma volt: az állami/önkormányzati fenntartás, illetve az, hogy a fiú lány arány nem haladhatja meg a 40-60%-ot. A kutatás fő célja, hogy a serdülők körében a fokozott kockázatú magatartás csökkentésével segítse elő az egészségesebb életmódot. A fokozott kockázatú magatartások legrosszabb kimenetele az öngyilkosság. A programban központi helyen szerepel hatékony öngyilkosság megelőző módszer(ek) kidolgozása. Itt kell rögtön megjegyezni, hogy bár a már belegyezett szülői nyilatkozattal rendelkező diákok 96%-a részt kívánt venni a vizsgálatban, addig az összes megkeresett diák szüleinek, mindössze csak 40 %-a adta beleegyezését. A szülői alacsony belegyezési arány összefügghet azzal, hogy hazánkban az öngyilkosság még mindig egy nehezen kezelhető kérdés, illetve felveti annak lehetőségét, hogy esetleg pont a rászorultak nem kapnak segítséget. Szintén fontos hozzátenni, hogy Magyarország az összes korosztályra együtt tekintve még mindig második helyen áll az öngyilkossági statisztikákban az Európai Unióban, így hazánkban az öngyilkosság megelőzésének kiemelkedő a jelentősége. Európában a fiatal korosztálynál pedig a közlekedési balesetek után az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok. A felmérésben direkt módon is vizsgálták a budapesti serdülők körében az öngyilkos magatartást. (Öngyilkos magatartás alatt értjük a halál vágyát, az öngyilkosság gondolatát, tervét, az öngyilkossági kísérletet és tettet.) A magyar fiataloknak 12,69%-a kívánta a vizsgálatot megelőző két hétben, hogy bárcsak ne élne, míg 10,31%-uk arra is gondolt, hogy véget vessen az életének és 3,07%-uk el is tervezte, hogy hogyan tenné. Ez mindenképpen felhívja a figyelmet hazánkban a fiatalok körében végzett öngyilkossági prevenciós törekvések fontosságára. Számos vizsgálat igazolta, hogy a legjelentősebb öngyilkossági rizikófaktort mind felnőttkorban, mind gyermek- és serdülőkorban a fel nem ismert, és így kezeletlen mentális betegségek jelentik. A hazai és nemzetközi vizsgálatok szerint az öngyilkosság miatt meghalt felnőttek és serdülők 80-90%-nál fennállt az öngyilkosság elkövetésének idejében legalább egy pszichiátriai megbetegedés, és hasonló adatokat közöltek öngyilkossági kísérletet elkövetőknél is. A vizsgálatba bevont 1009 budapesti középiskolás 7,1%-nál alapos a gyanú a kérdőív alapján, hogy kezelést igénylő depresszió állt fenn, ami azt jelenti, hogy olyan súlyosságú és mennyiségű depressziós tünetük volt, ami már a mindennapi funkciók ellátását és az életminőségüket is rontotta. Mondani sem kell, hogy ezen fiatalok esetében kulcsfontosságú a tünetek felismerése és megfelelő ellátása, mind az életminőség, mind az esetleges öngyilkosság megelőzése szempontjából! Forrás:
