Mire számíthat a kivándorló magyar fiatal? 2014-02-17 Lázadók Megosztás: Tweet A magyar fiatalok Hollandiában érezhetik magukat a legjobban, az angol kortársaik értékrendje áll hozzájuk a legközelebb, s bár a rendszerváltozás idején még talán nem is éltek, legjobban még mindig a volt szocialista országbeli kortársaikhoz hasonlítanak – az ELTE Társadalomtudományi Kar Módszertani Kutatóközpontjának elemzése szerint. A European Social Survey (Európai Társadalmi Felmérés) nemrégiben nyilvánosságra hozott legújabb adatai alapján végzett vizsgálat arra volt kíváncsi, hogy a Magyarországon legnagyobb kivándorlási hajlandóságot mutató Y generáció (azaz az 1981 és 1998 között születettek) értékrendje mennyire tér el a kivándorlás főbb európai célországaiban élők értékrendjétől. Nos, nagyon. Az eredmények összefoglalása Sok kutatás jelzi a kivándorlási kedv növekedését, különösen a fiatalok között. A jelenség vizsgálatára az ELTE Társadalomtudományi Karának Módszertani Kutatóközpontja, a European Social Survey (Európai Társadalmi Felmérés) nemrégiben napvilágot látott legújabb hullámának adatait elemezte. A kutatók arra kerestek választ, hogy milyen társadalmi, értékrendbeli környezetbe kerülnek a kivándorlók. Elemzésük fókuszában az Y generáció, vagyis az 1981 és 1998 között születettek, a ma 16–33 évesek csoportja állt. Rövid elemzésük azt jelzi, hogy az ország elhagyása mellett döntő fiatalok – egyéb nehézségek mellett –, a magyartól esetenként jelentősen eltérő értékrenddel szembesülhetnek, ami nemcsak a beilleszkedést, hanem az ottani életüket is megnehezítheti. A célországokra jellemző újítókedv vonzó a magyar fiatalok számára, mivel az újdonságra való nyitottság tekintetében nem térnek el az ott élőktől. Úgy tűnik, hogy a magyar fiatalok összességében Hollandiában érzik magukat a legjobban és Spanyolország értékrendje áll a legtávolabb tőlük. A célországok Y generációjával összevetve viszont a magyar Y generációsok sokkal fontosabbnak tartják az egyéni ambíciókat, mint a szolidaritást, és külföldi kortársaikkal összevetve már újítókedvben is lemaradnak mögöttük. Ebben sokkal jobban hasonlítanak a többi volt szocialista ország Y generációjába tartozókhoz. Az értékrend alapján a kortársak körében egy átlagos magyar Y generációba tartozó fiatal Nagy-Britanniában érezheti magát a legotthonosabban. Az elemzés módszertana Az ELTE Társadalomtudományi Karának kutatói elemzésük során az úgynevezett Schwartz értékskálát használták, amely két fő szempontrendszer mentén méri az emberekre jellemző alapértékeket. Az egyik szempontrendszer az egyéni ambíció és az szolidaritás skálája. Ebben az egyéni ambícióhoz kapcsolódó értékek, mint például a hatalom és a teljesítmény fontosságát nézik a szolidaritáshoz kapcsolódó értékekhez képest, mint amilyen a jóindulat vagy az univerzalizmus. A másik érték-csoport az újítókedv és az értékőrzés közötti tengely. Ennél az újítással kapcsolatos értékeket, mint például az önállóság vagy a kockázatvállalás, hasonlították az értékőrzéshez kapcsolódó jellegzetes értékekhez, úgy, mint a hagyománytisztelet vagy a konformitás. Ezek az értékek alapvetően befolyásolják az emberek véleményét a világról, valamint cselekvéseikre, döntéseikre is nagy hatással vannak. Részletes eredmények Az ELTE Társadalomtudományi Karának Módszertani Kutatóközpontja ebben az elemzésében azt kísérelte megmutatni, milyen társadalmi, értékrendbeli környezetbe kerülnek Nyugat-Európában a – számok alapján – egyre nagyobb kivándorlási kedvet mutató magyar fiatalok. Először azt vizsgálták, hogy az európai kivándorlási célországok teljes társadalmának értékrendje hogyan viszonyul a magyar fiatalok értékeihez. A magyar Y generáció újítókedvben felveszi a verseny a nyugati célországokban élőkkel Aa magyar fiatalok újítókedv tekintetében sokkal jobban hasonlítanak a legtöbb nyugat-európai célországban élőkhöz, mint itthoni, saját honfitársaikhoz. Ebből a szempontból tehát pozitívumként is megélhetik a váltást. Ugyanakkor szolidaritás szempontjából ezen országok lakosai kifejezetten távol állnak a magyar fiataloktól, mivel rájuk inkább az egyéni ambíciók jellemzőek. Ha a célországok teljes lakosságának értékrendjét nézzük, akkor a magyar fiatalok Hollandiában találhatják meg a magukéhoz leginkább hasonló felfogást, míg a spanyol értékrend az, amely minden tekintetben jelentősen eltér a magyartól. A magyar fiatalok az újítókedvben közelebb állnak a nyugat-európai célországok értékrendjéhez, mint a teljes magyar lakosságéhoz, azonban a következő elemzés rámutat, hogy a célországok Y generációs fiataljai szintén lényegesen újítóbbak, mint a teljes lakosság. A magyar fiatalok konzervatívok és önzők lennének nyugati kortársaikhoz képest? A kutatók azt is megvizsgálták, hogy hogyan alakul az Y generációértékrendje néhány jellemző európai célországban, Magyarországon és néhány további volt szocialista országban. A volt szocialista országok Y generációs fiataljai a kivándorlási célországok Y generációsaihoz képest kevésbé újítóak és kevésbé szolidárisak: sokkal inkább hajlanak az önmegvalósításra, azonban mindezt nem újító, hanem konzervatív értékek mentén tennék. Az értékrend alapján egy átlagos magyar Y generációs fiatal Nagy-Britanniában érezheti magát a legotthonosabban kortársai körében. A magyar fiatalokétól önzetlenség szempontjából a leginkább eltérőnek a spanyol fiatalok mutatkoznak, akik számára az egyéni ambíciók jóval kevésbé fontosak, viszont annál szolidárisabbak. Újítókedv szempontjából a holland fiatalok állnak legtávolabb a magyaroktól. Mindkét értékrendszert tekintve a legkülönbözőbbnek a svéd fiatalok mondhatók. Az értékrendek különbségeinek okait nehéz pontosan meghatározni, mivel nagyon összetett folyamatok során alakulnak ki. Annyi azonban biztosan látszik, hogy még az Y generációra is jelentős hatással van a szocializmus öröksége: ezzel magyarázhatók a volt szocialista országok és a kivándorlási célországok közötti értékrendbeli különbségek. A volt szocialista országokban élő fiatalok felnőtté válása a rendszerváltást követő bizonytalansággal teli időszakban kialakuló kapitalizmus idejére esett. Ez állhat e fiatalok nagyfokú önmegvalósítási igényének hátterében, mely azonban a biztonságigényt megjelenítő értékőrzéssel párosul. Forrás:
