A középiskolások többsége nem ismeri a hitelkártyát 2013-08-29 Lázadók Megosztás: Tweet Utoljára két éve készült átfogó felmérés a középiskolások pénzügyi tudásáról. Ebből az derült ki, hogy az érettségi előtt álló, majd hamarosan önálló életet kezdő korosztály jelentős része nincs tisztában a nyugdíjakkal, az adókkal, a hitelkártyákkal kapcsolatos kérdésekkel, de az ország államadósságának nagyságát sem tudják megbecsülni. Érdemes minél fiatalabb korban elkezdeni a pénzügyi tudás átadását, hogy ez megváltozzon. Ebben a legnagyobb szerepe a szülőknek és az iskoláknak van, de a pénzügyi döntésekre való felkészülést segíti a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! vetélkedő is. Eddig kétszer, 2006-ban és 2011-en készült átfogó, reprezentatív kutatás Magyarországon, amiben a 14-18 évesek pénzügyekkel kapcsolatos tudását mérték fel. A legutóbbi, a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja által készített anyag szerint a középiskolások 78-88 százaléka tudja, mi volt a forint előtti pénzünk, hogy a tőzsdének közvetett hatása van a gazdaságra vagy hogy a sérült bankjegyeket a Magyar Nemzeti Bank váltja be. Két évvel ezelőtt ugyanakkor a megkérdezettek 40 százaléka se tudott pontos választ adni a nyugdíjjal, hitelkártyával, adóval, tőzsdével kapcsolatos kérdésekre. A felmérés során megkérdezett közel 6000 diák átlagosan a kérdések 54 százalékát tudta helyesen megválaszolni, ami nem túl jó arány. A fiúk valamivel jobb eredményt értek el, mint a lányok, ugyanakkor a 14-16 évesek nyújtották a legrosszabb teljesítményt. A mindennapi élet elengedhetetlen része a pénzügyi döntések meghozása is, amihez bizonyos alapfogalmakkal tisztában kell lenni. Az érettségi előtt álló korosztály várhatóan néhány éven belül megkezdi az önálló életet, elhelyezkednek, háztartást vezetnek, családot alapítanak, erre fel kell készülniük. K&H Bank negyedévenként frissülő ifjúsági jóléti indexe ugyanakkor azt mutatja, hogy a fiatalok igyekeznek minél későbbre tolni az önálló életkezdést, és minél tovább együtt élnek a szüleikkel, valamint a felsőfokú tanulmányok elvégzése is egyre későbbre tolódik. A diákokat megkérdezték családjuk anyagi helyzetéről is. 34 százalék válaszolta azt, hogy a család az összes bevételét elkölti, 31 százalékuknál a család túlköltekezett, és csak 28 százalék esetében volt a bevétel több, mint a kiadás. 5 százalék ugyanakkor semmit se tudott a család bevételeiről és kiadásairól. Az általános iskolásoknak még elég, ha a zsebpénzükkel való okos gazdálkodást megtanulják, a középiskolásoknak ugyanakkor már készülniük kell a későbbi munkavállalásra is. Ehhez nem csupán a tantárgyi anyagokat kell elsajátítani, de tudni kell, milyen pénzügyi összefüggésekre kell figyelni a mindennapi életben: számlát nyitni, előre kell gondoskodni a nyugdíjas évekről, például életbiztosítás formájában, a fizetésből adót, járulékot kell fizetni, a nettó bevételt pedig okosan be kell osztani, hogy a kiadások ne haladják meg a bevételeket. Emellett időről időre szükséges takarékoskodni, félretenni, lekötni, vagy befektetni a pénzt. „Fontos, hogy az emberek minél tudatosabban, az előzetes információkat mérlegelve, illetve az esetleges kockázatokat is figyelembe véve hozzák meg a pénzügyekkel kapcsolatos döntéseiket. Értelemszerűen ehhez szükség van a pénzügyi ismeretterjesztésre is. Ezt minél korábban, már 10-12 éves kortól szükséges és érdemes is elkezdeni” – mondta Szalay György, a Magyar Nemzeti Bank Kommunikációs és Protokoll Főosztályának vezetője, a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő döntős zsűrijének tagja. A vetélkedőt azzal a céllal hívta életre a bank négy évvel ezelőtt, hogy a gyerekeket minél fiatalabb korban, játékos formában hozzásegítsék az alapvető pénzügyi fogalmak, ismeretek elsajátításához. Forrás:
