Sokkoló: Ez a jelenség több ember halálát okozza, mint a COVID

Az antibiotikum-rezisztencia – azaz, amikor nem hat az antibiotikum – veszélyeire már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet a szakmai szervezetek. Ennek ellenére a probléma jelen van.

Az antibiotikum-rezisztencia súlyát szemlélteti az, hogy az antibiotikumok hatását kikerülő baktériumok több ember életét követelik évente, mint amennyi áldozat a koronavírus-pandémiához köthető. Évente közel 5 millió ember hal meg világszerte antibiotikumrezisztenciához köthetően, ez több, mint amennyit a Covid-19 követel – számo be az EgészségKalauz.

Mi az antibiotikum-rezisztencia?

A baktériumok, csakúgy, mint a gombák vagy a vírusok próbálnak menekülni az ellenük intézett gyógyszeres támadások elől. Ezt úgy kivitelezik, hogy különféle módszereket fejlesztenek ki, amik lehetővé teszik azt, hogy rájuk ne hassanak az ellenük bevetett gyógyszerek: megváltoztatják a sejtfaluk áteresztőképességét, elbontják a gyógyszermolekulákat, stb. A jelenség az antibiotikum-rezisztencia, vagyis az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképesség.

Számos baktérium, így a Streptococcus pneumoniae, a Staphylococcus aureus, a Klebsiella pneumoniae, illetve az Escherichia coli vonatkozásában is leírták a széles körű rezisztenciát a jelenleg alkalmazott antibiotikumokkal szemben. Mindez azt jelenti, hogy az előbbi kórokozók által okozott tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés vagy bőrfertőzés több esetben nem kezelhető sikeresen a jelenleg rendelkezésre álló antibiotikumokkal, mivel azokat hiába adják, azokra nem reagálnak a fertőzések, nem gyógyulnak meg a betegek. A következmény szepszis és elhalálozás.

Évente közel 5 millió haláleset antibiotikum-rezisztenciához köthetően

Világszerte évente 1,2 millió ember veszíti életét közvetlenül antibiotikum-rezisztencia miatt, míg éves szinten 4,95 millió ember halála hozható közvetlen vagy közvetett módon kapcsolatba az antibiotikumrezisztenciával. A fertőzések egy része kórházi fertőzés, másik része otthon szerzett/kezelt fertőzés, amire nincs hatásos gyógyszer.

Az összehasonlítás kedvéért: HIV/AIDS következtében évente 680000 fő hal meg világszerte, maláriában 627000 ember veszíti életét minden évben. Az új típusú koronavírus fertőzés (Covid-19) következtében eddig, 2 év alatt, közel 5,59 millió fő veszítette életét világszerte, ami éves szinten 2,8 millió halálesetet takar.

Az antibiotikum-rezisztencia problémája nem korlátozódik a fejlődő országokra, noha tény, hogy ott markánsabban jelentkezik. Míg a fejlődő országokban az antibiotikum-rezisztencia miatt évi 100000 főre 22-24 haláleset jut, addig a fejlett országokban az arány 13 eset 100000 főre vonatkoztatva.

Fotó: 123rf.com

Ha nem lesz hatásos antibiotikum, kockázatosak lesznek a műtétek, kezelések

A helyzetet érthetően összegzi az USA Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának igazgatója, Dr. Thomas Frieden:

Minél többet foglalkozunk a rezisztenciával, annál jobban aggódunk. Egyes betegek számára már kiürült a gyógyszeres szekrény, az út végére érünk az antibiotikumokkal, hacsak nem lépünk sürgősen.

Előfordulhat, hogy néhány év elteltével – hatásos antibiotikumok híján – igen kockázatos lesz szervátültetéseket végezni, daganatos betegeket gyógykezelni, mert ezek a beavatkozások és terápiák olyan mértékben legyengítik az immunrendszert, hogy az képtelen lesz a fertőzésekkel szemben védekezni.

Kivitelezhetetlenné válhatnak a csípő- vagy térdprotézisműtétek, a szívbillentyű beültetések, életveszélyesek lehetnek a szív-, tüdő- és hasi műtétek, jelentős részben halálos kimenetelűek lehetnek a tüdőgyulladások. Mintha visszautaznánk az időben a középkorba.