Tévedés az „összkoleszterin?” – Amit a lipoproteinekről tudni kell 2015-08-22 Blog, Kórkép Megosztás: Tweet Számos, féligazságnak számító, leírás jelenik meg a médiában és a neten a koleszterinről. Dr.SzM. konzultáns, szakértő most közérthetően elmagyarázza, amit róluk tudni kell – hogy ne ítéljük meg őket tévesen. A médiában, különösen az internet használata során nagyon sok és sokszor ellentmondásos cikket olvashatunk el ugyanarról – legyen szó bármilyen egészségügyi vonatkozású témáról. Ám az egészségügyi tárgyú írásokban igen fontos lenne a szakszerűség mellett a közérthetőség és a pontosság, – például a lipoproteinek és a koleszterin értelmezése, jelentőségük, feladatuk vonatkozásában. Számos cikkben téves vagy féligazságoknak számító leírások találhatók. Dr.SzM. szakértő először _is leszögezi: a koleszterin lipoproteinekben – például_ IDL, LDL, HDL, VLDL, non-HDL, és triglicerid – “utazik” az erekben. Ha valaki ránéz egy laborleletre, ott az szerepel, hogy „összkoleszterin” – ám ez így téves, hiszen valójában csak összlipoproteinről beszélhetünk. A triglicerid, a koleszterin és észterei hidrofób, azaz víztaszító molekulák. A szállítást bonyolult biokémiai struktúrák, a lipoproteinek végzik, melyek a hidrofób molekulákat hidrofil burokba zárják, elválasztva azokat a vizes közegtől. Az LDL nyitott burokkal, a HDL pedig zárt burokkal szállítja a koleszterint. Ez nagyon fontos, mert a nyitott IDL-ből, illetve az LDL-ből tud a koleszterin kilépni és az érfalban lévő LDL receptorokhoz kötődni. A különböző lipoproteinekben mások a burokban található fehérjék és más a fehérje/zsír (koleszterin) arány. – A VLDL nagyon alacsony sűrűségű lipoprotein. – Az IDL közepes sűrűségű lipoprotein. – Az LDL alacsony sűrűségű lipoprotein. – A HDL magas sűrűségű lipoprotein. (A trigliceridek, ún. neutrális zsírok, a táplálkozás során felvett zsírok legfőbb alkotóelemei, illetve a szervezet zsírraktárai is főként ezekből épülnek fel. A trigliceridek közé soroljuk az állati eredetű zsírokat, a vajat, az olajat, stb., melyekre más és más zsírsavösszetétel jellemző.) Különböző laboratóriumok különböző fajtákat mutatnak ki – általában azonban az LDL-t , a HDL-t és a trigliceridet láthatjuk a leleten, (közismerten a „rossz“ és a „jó“ koleszterint, valamint a trigliceridet). Az artériák falában található LDL-receptorok az LDL burkában levő, B-100-as fehérjét „ismerik fel”- így veszik át a sejtfal építéséhez is szükséges koleszterint, illetve a zsír égetésére képes sejtek a trigliceridet. Tehát a koleszterin nem az érfalon rakódik le, hanem az érfalban! (A felszaporodott koleszterin könnyebben rakódik le a magasabb vércukorszint miatt károsodott érbelhártyába (endothelium). ) Az alatta levő térben található falósejtek, a koleszterint felvéve, “habos” sejtekké alakulnak át. Ezek tömegei alkotják a “zsírcsíkokat”. A későbbiekben a habos sejtek által termelt növekedési faktorok az érfal simaizom sejtjeinek szaporodását és átalakulását okozzák. A módosult izomsejtek egyrészt kötőszövetet termelnek, másrészt további, jelentős mennyiségű koleszterint vesznek fel. Az érfal zsíros elfajulása – az ún. atheroma (közismert nevén: “plakk”) – bedomborodik az ér belső tere felé, ezáltal szűkíti az ér keresztmetszetét (volumenét), rontja az ér által táplált szerv vérellátását. Nyugalomban ilyenkor még elegendő lehet a szállított vérmennyiség, ám fizikai munka, sport, megnövekedő mozgás végzésekor a mennyiség már alatta maradhat az igényeknek. Ezért a szívkoszorúereknél a terhelésre jelentkező átmeneti vérellátási zavar mellkasi fájdalmat okozhat (angina pectoris). Fontos a differenciáldiagnózis – az igazi angina pectoris nitroglycerin (nitromint) adására csökken és elmúlik, ha nincs érelzáródás! A más okból keletkező vagy érelzáródás esetén a mellkasi fájdalom nitromint hatására nem szűnik meg. Ha a későbbiekben az atheromában kalcium is lerakódik, az artériafal megkeményedésével járó érelmeszesedésről beszélhetünk. Ilyenkor csökken az érreguláció, az esetek többségében hypertonia (magasvérnyomás-betegség) alakul ki. Amennyiben az elmeszesedett érfal megsérül – a plakk megnyílik – az adott helyen hirtelen megváltozik (lelassul) a véráramlás, véralvadék (thrombus) képződhet, mely teljes egészében elzárhatja az ér belsejét. Az elzáródott ér által ellátott szerv vagy annak egy része elhal, mivel táplálása (főként az oxigénellátottság) megszűnik. Ez az infarktus. (Fontos ! A hirtelen keletkező érösszehúzódás (pl. ijedtség, testhőmérséklet hirtelen csökkenése) is okozhat occlusiót, azaz ér-összezáródást – ami szívmegálláshoz vezethet!) A HDL lipoprotein a sejtekből és az erek falából a vérárammal a májba szállítja vissza a felesleges koleszterint, amely ott újrahasznosul, vagy epesavvá alakulva kiválasztódik az emésztőrendszerbe. Ezért nevezik a HDL-lipoproteint védő hatásúnak, ezért fontos a HDL megfelelő szintje! A magas LDL-koleszterinszint és alacsony HDL-koleszterinszint, a plakkok képződésének, az érelmeszesedésnek, valamint az annak következtében kialakuló betegségeknek egyik legfontosabb előrejelzője – és korábbi, (vitatott) elméletek szerint az okozója is. Ám míg a koleszterin az LDL lipoproteinből az erek falában rakódik le, a HDL-koleszterin magas aránya azért kedvező, mert a zsírcseppecskék formájában az erekben már lerakódott koleszterin visszaszállítódik az érfalból a májba és ott lebontódik. Mennyi a lipoproteinek átlagos értéke? „Összkoleszterin” <= 5,2 LDL-koleszterin <= 3,4 HDL-koleszterin >= 1,0 A >= nagyobb, vagy egyenlő,……… A <= kisebb, vagy egyenlő……… Hogy mi a kívánatos érték, – az több körülménytől is függ. (Cukorbetegség esetén például a kívánatos összlipoprotein < 4,2 mmol/l. ) Kicsit leegyszerűsítve a kívánatos értékek átlagosan: HDL > 1,0 triglicerid < 1,9 LDL < 2,9, összlipoprotein < 4,5 mmol/l. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát általában a HDL és az összkoleszterin hányadosával szokták becsülni, mert a magasabb HDL-szint csökkenti a magas LDL-szint által keletkező infarktus- kockázatot. A HDL-koleszterin szintjét megfelelő táplálkozással és rendszeres mozgással lehet emelni. A férfiak közel egyharmadánál, a nőknek csak egyötödénél fordul elő alacsony HDL szint.( A változó kor után levő hölgyekben a hormonpótlás emeli a HDL-koleszterin értékét. ) A nikotinsav, rövid nevén niacin vagy más néven B3 vitamin szintén segít a HDL-koleszterin szint növelésében, értágító hatása révén. A táplálkozás csökkentheti a magas LDL szintet és növelheti az alacsony HDL-szintet. Ajánlott az olyan ételek fogyasztása, mint a száraz csirkehús (melle rész), makréla, pisztráng, sprotni, mogyoró, hagyma, almaecet, antioxidánsok, “fekete” csokoládé, banán, fokhagyma, barnarizs, bab, zöldborsó, (hüvelyesek), zöldség-féleségek, gyümölcsök, a vörösborból a resveratrol – ajánlja Dr. SzM. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a táplálkozással nem tudjuk jelentősen csökkenteni a cardiovascularis történések kockázatát, ugyanis a májunk a bevitt tápláléktól függetlenül az összlipoprotein 90 %-át termeli! Nagyon drasztikus fogyókúra csökkenti ugyan a megbetegedés kockázatát, de nem zárja ki azt. A kívánatos testsúly = testmagasság – (mínusz) 110 (kg). (Az Omega 3 zsírsav kapszulák szedésével is van gond: nem csupán a HDL-t, hanem az összlipoprotein mennyiséget is növelik. (Az előzőleg “csodaszerként” kezelt Omega 3-mal kapcsolatban manapság szélsőségesen ellentétes véleményekkel találkozunk.) A genetikailag – familiárisan (tehát nagyszülői, szülői ágról örökölten)- keletkező, vagy egyébként is magas LDL lipoproteint gyógyszeresen (sztatin) lehet csökkenteni, azonban a hosszú időn keresztül szedett sztatinnak jelentős káros hatása van. Létezik ugyan egy magyar találmány, amely több visszajelzés alapján képes a koleszterinszintézist szabályozni, sőt a már kialakult érelmeszesedést visszafordítani, azonban bizonyítatlanság miatt ezzel a témával jelen cikkben nem tudunk érdemben foglalkozni. Már a 30. életév betöltését követően kívánatos a lipoproteinek szintjeinek rendszeres ellenőriztetése! Fontos még tudni, hogy az infarktuson átesett betegek LDL-jének kívánatos szintje <=2, HDL szintje pedig >=1,2. Jó egészséget kívánva-, Dr. SzM. Forrás:
