Szúr, szorít, vagy fura repkedő érzés? A mellkasi fájdalom okai

A szívinfarktus lehet csendes is

A szívinfarktusnak legtöbbször feltűnő jelei vannak. Bár a szív a baloldalon van, a szívinfarktussorán leggyakrabban a mellkas közepén jelentkezik a fájdalom, bár előfordul, hogy csak a baloldalra koncentrálódik. Egy nagyon erős, nyomó vagy préselő érzésről van szó, amely tovább tart néhány percnél és vissza-visszatér. (Ugyanakkor infarktust átélt idősebbek, nők és cukorbetegek néha ennél jóval enyhébb fájdalomról számolnak be.) Mindenesetre segítséget kell hívni, ha további tünetek is megjelennek, mint erős izzadás, hányinger, hányás, légszomj, kisugárzó fájdalom a vállakban, karokban, állkapocsban, hátban (bár máshol is érezhető lehet), félelem.
Ugyanakkor előfordulhat ún. csendes szívinfarktus is, ami nem jár feltűnő tünetekkel, esetleg csak izomfeszülés jelentkezik a hátban vagy a mellkasban, gyomorrontásszerű panaszok, és/vagy nagyfokú fáradtság érzékelhető. Néha ezek a tünetek kiegészülhetnek légszomjjal, izzadással, hányingerrel, alvási nehézséggel, de ezek a panaszok nem olyan erőtejesek, ahogyan az a szívinfarktusnál „várható”.

Foto:123rf.com

Az elégtelen vérellátás kényelmetlenségnek tűnhet

Iszkémiás szívbetegségeknek (ISZB) nevezzük azokat a kórállapotokat, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása (iszkémiája) kimutathatóan szerepet játszik.  Ennek egyik legjellemzőbb tünete a mellkasi fájdalom lehet. Előfordul, hogy csak enyhe diszkomfort érzés, esetleg nyomás, gyengeségérzet formájában merül fel, hiszen a panaszok megítélése egyénenként teljesen változó. Típusos esetben a mellkasi fájdalom mellé verejtékezés, légszomj, hányinger, nehézlégzés, félelemérzés társulhat, esetleg a fájdalom kisugárzik az állkapocsba, a karokba, a hátba. Ilyenkor forduljunk haladéktalanul orvoshoz.

Légzéskor is erősödhet a fájdalom

Foto:123rf.com

A másik, hasonló tüneteket okozó betegség a szívburokgyulladás (pericarditis). Ilyenkor a szívet körülvevő kétrétegű hártya rétegei közé folyadék kerül, és idült vagy akut betegséget okoz. A betegség legjellemzőbb tünete a szúró mellkasi fájdalom, ami légzéskor felerősödik, és üléskor általában enyhül. A hosszú ideig tartó gyengeség mellett segít a pericarditis felismerésében a vele járó köhögés, a légszomj, a hidegrázás, az izzadás és a láz is. A betegség kórházi kezelést igényel.

Milyen nem szív eredetű okai lehetnek a mellkasi fájdalomnak?

Számos emésztőrendszeri probléma is okozhat mellkasi vagy bordáknál jelentkező fájdalmat, ilyen például a reflux (amely égő érzéssel jelentkezhet), az epekő (amely hirtelen, intenzív, órákig fennmaradó fájdalmat okoz) vagy akár az ebben a traktusban jelentkező fekély, ami szintén visszatérő fájdalommal jár. Húzódás, sérülés vagy egy krónikus probléma is eredményezhet izomfájdalmat a mellkasban, amely eredőétől függően lehet éles, tompa, koncentrálódhat egy pontra vagy ki is sugározhat. Jellemzően enyhül masszírozásra és romlik éles és hirtelen belégzésnél. A gyakori köhögéssel járó fertőzések szintén gyakran okoznak fájdalmat a mellkasban, sőt, akár mellhártyagyulladás vagy tüdőgyulladás is kialakulhat a fertőzés talaján. Ha a betegség elmúlta után nem múlik a fájdalom, esetleg légzési nehézség is jelentkezik, feltétlenül szükséges a kivizsgálás. Szívinfarktusszerű tüneteket produkálhat a pánikbetegség is. A „repkedő érzésnek” tűnő palpitáció oka sokszor a stressz, bár bizonyos szívbetegségek is járhatnak ilyen érzéssel.

Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni?

• Bármilyen mellkasi panasz esetén kardiológiai kivizsgálás ajánlott. Ennek során döntünk arról, hogy milyen eszközös vizsgálatok lehetnek szükségesek, legyen szó nyugalmi, vagy terheléses EKG-ról, szívultrahangról, esetleg 24 órás vagy 7 napos EKG-ról – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Az is elképzelhető, hogy más szakorvoshoz irányítjuk a beteget. A legfontosabb, hogy ne legyintsünk a mellkasi fájdalomra, hiszen korai felfedezéssel komoly betegségeket lehet megelőzni, illetve szükség esetén kezelni.