Nagyböjt

A régmúlt időkben a böjt napjain csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket ehettek az emberek, és mindezt naponta egyszer.

A Húsvétot megelőző negyvennapos időszak, közismertebb nevén a böjt-időszak Hamvazószerdán veszi kezdetét. Idén ez a nap február 17-e volt. Van akinek vallási szempontból fontos, másnak a testi-lelki megújulássál egyenértékű ez a periódus.

A Nagyböjtről az emberek többségének a római katolikus hívők jutnak az eszükbe. És valóban: a Nagyböjt a Húsvét előtti negyven napos felkészülési időszakot jelenti, amely a Hamvazószerdával veszi kezdetét a keresztény egyházi naptárak szerint. Ez a negyven nap Jézus Krisztus böjtölését, szenvedését és kereszthalálát hivatott megidézni. Ebben az időszakban a lila szín a domináns, az egyház lila köntösbe bújtat ilyenkor a kegytárgyaktól kezdve a keresztekig mindent. A templomokban ilyenkor hiába is keresnénk- nem helyznek el virágokat. A böjtöt a Nagyhét váltja majd fel, amely a Virágvasárnappal kezdődik.
folyamatát kívánja leképezni. Azaz: a hamu által megtisztulnak a hívők, de ugyanúgy tudatja- mindannyian halandók vagyunk.Hamvazószerdán, a Nagyböjt időszakának kezdetén a római katolikus szentmiséken a pap megáldja a hamut a liturgia szerint. Ez egy ősi hagyományra vezethető vissza, amely mindmáig fennmaradt: a hívők, a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap keresztet rajzol a hívők homlokára- ez gyakorlatilag a porból lettünk, porrá leszünkBárhonnan is nézzük, ez az időszak a lelki megtisztulást szimbolizálja, amelyen Krisztus is keresztülment halála előtt. A felkészülés, a vívódás, a küzdés saját démonainkkal, végül a megbékélés- mind-mind ismerősek lehetnek számunkra. A Nagyböjt időszaka abban segíthet, hogy kicsit lassítsunk, szálljunk magunkba és vegyük ?leltárba? értékeinket, gyengeségeinket ahhoz, hogy újult erővel emelkedhessünk fel.