Mitől forog velünk a világ?

Számos betegség tünete lehet a szédülés, gyakran vérnyomás, szív- és érrendszeri panaszok okozzák, de szorongással is összefügghet.

Szakértőnk segítségével most a szédülés főbb fül-orr-gégészeti vonatkozásait vesszük sorra.

Fülészeti kisokos

Anélkül, hogy az emberi fül anatómiáját részletesen taglalnánk, a szédülés okainak megértéséhez fontos, hogy ismerjünk néhány részletet felépítésével és funkcióival kapcsolatban – magyarázza dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa.

A hallás mellett a fül másik fontos feladata az egyensúly-érzékelés. A külső fültől befelé haladva, a dohhártya mögött a középfülben találjuk a hallócsontokat, melyek alakjuk után kapták a kalapács, üllő és kengyel neveket. A belső fül két fő része: a csigának nevezett hallószerv és a félkörös ívjáratokat tartalmazó labirintus: az egyensúlyszerv.

Fertőzések, gyulladások

A téli időszakban gyakori meghűléses, influenzás panaszok szövődménye a középfül gyulladása. A vírusfertőzések az egyensúly ideget is érinthetik, melynek gyulladása napokon, heteken át tartó szédülést is okozhat.

Testhelyzet-függő szédülés (BPPV)

A labirintusnak nevezett egyensúlyszervet folyadék tölti ki, melyben apró kristályok találhatóak. Ha a leváló apró mészkristályok kórosan ingerlik az érzékelő sejtet, rövid ideig tartó forgó jellegű szédülés lép fel.  A panaszok ez esetben jellemzően fekvő helyzetben, az ágyban, egyik oldalról a másikra forduláskor jelentkeznek.

Fotó: rf123

Meniére-tünetcsoport

Az elváltozás során a belső fülben fokozott nyomású folyadék gyülemlik fel. Jellemzően 40 éves kor felett legtöbbször egy, ritkábban mindkét fülben jelentkező betegség. A több órán át tartó, erős hányingerrel járó szédülés mellett a betegeknél rendszerint halláscsökkenés, fülzúgás is jelentkezik. Az elváltozás hatására az érintett oldalon, idővel gyakran teljes hallásvesztés következik be.

Mielőtt orvoshoz fordul

A fentieken kívül a szédülés hátterében több probléma, elváltozás állhat. Az orvosi kivizsgálás előtt ezért fontos, hogy pontosan átgondoljuk, milyen tünetek jellemzőek az általunk tapasztalt szédülésre:

• a panaszok rohamokban, hosszabb ideje fennállnak, vagy rosszabbodtak?
• a szédülésen kívül jelentkezett-e egyéb panasz is: migrén, fülzúgás, halláscsökkenés, látászavar, hányinger, fejfájás, hányás?
• volt-e egyéb, légúti betegsége a szédüléses panaszok kezdetét megelőzően, vagy azzal egy időben?
• milyen napszakban, testhelyzetben jelentkeznek a panaszok?
• mennyi ideig tart a roham?
• milyen gyógyszereket szed rendszeresen?
• Összetett kivizsgálás

A fül-orr-gégészeti vizsgálat feladata megállapítani, hogy az egyensúlyrendszer mely részében következett be károsodás, hol van a probléma kiindulópontja. A fizikális vizsgálatok mellett ebben képalkotó eljárások (CT, MRI) is segítséget nyújthatnak. Amennyiben ezek alapján bebizonyosodik, hogy a probléma nem fül-orr-gégészeti eredetű, további vizsgálatokra lehet szükség. A szédüléses tünetek hátterében neurológiai, kardiológiai, esetleg reumatológiai probléma is állhat.

Forrás: https://napidoktor.hu/index