Mit mond rólunk a bélbaktériumunk? 2014-09-15 Blog, Kórkép Megosztás: Tweet Hosszú ideje tanulmányozzák tudósok a génjeink és az egészségünk kapcsolatát. Ma a tudományos kutatások egyre növekvő területén kutatják a kapcsolatot a belekben élő baktériumok és minden létező betegség között, mely érinthet bennünket. A baktériumok – a vírusok és a gombák mellett – mikrobák, melyekkel tele van a szervezetünk. Becslések szerint minden egyes emberi sejtben 10 mikrobiális sejt van. A szervezetünkben mindenütt megtalálhatók, a bőrünkön, a szánkban, az orrunkban, a nemi szerveinkben, a húgyútban és a belekben. Együtt a testünk egyedi mikróba-kollekcióját alkotják, a microbiómát – melyet részben öröklünk az édesanyánktól születéskor, részben pedig az életmódunk határozza meg. Már csak a puszta számuk miatt sem kérdéses, van-e hatásuk az egészségünkre nézve. Mindeddig azonban a kutatóknak sem volt ennél sokkal több információjuk. A baktériumok a belek legnagyobb mennyiségben jelenlevő mikróbái, a legtöbb tudományos tanulmány rájuk koncentrál. Így például a baktériumok DNS-ét kutatva széklet mintákban, a kutatók azt szeretnék tudni, vajon okozhat-e egy bizonyos baktériumösszetétel betegségeket és tehetünk-e valamit ez ellen? “Jó esély van rá, hogy a mikrobióma összefüggésben legyen minden betegséggel, ami csak létezik – a diabétesszel, rákkal, autizmussal” – vélekedik Dr. Michael Snyder, PhD, a Stanford egyetem genomikával és személyre szabott orvoslással foglalkozó központjának munkatársa. Kétségtelen, hogy ahol a baktériumok a leginkább hatással lehetnek ránk, azok a belek. A bélbaktériumok fontos szerepe A baktériumok a belek borítását adják és segítenek az emésztésben. Az emésztés során létfontosságú vitaminok képződnek, melyek jeleket küldenek az immunrendszernek és apró molekulákat állítanak elő, melyek segítik az agy működését. A bélbaktériumok nélkül nem lennénk semmik. Kritikus részeink és nélkülözhetetlenek az egészségünkhöz. A folyamatban levő kutatás rámutat, hogy bizonyos betegségekkel küzdő embereknek gyakran egészen különböző baktérium-kombinációik vannak, összehasonlítva őket az egészségesebb emberekkel. Vagyis, most azon dolgoznak, hogy meghatározzák ezen „mixeket” az egészséges és a beteg emberek esetében és kiderüljön, mely baktérium-összetételek tesznek ki bennünket bizonyos kórok magasabb kockázatának. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy nem egy adott baktérium-típus jelenléte vagy hiánya az, ami a mikrobiómát egészségessé teszi, sokkal inkább a baktériumok változatossága, tarkasága. “Amennyiben baktériumok széles skálája áll rendelkezésünkre, melyek számos különféle ételt bontanak le és különböző molekulákat hoznak létre, segítenek az immunrendszernek valamint olyan molekulákat is produkálnak, melyekre az agyunknak szüksége van a megfelelő működéshez, láthatjuk, hogyan is lehet ez potenciálisan előnyös egy kevésbé változatos mikrobiómával szemben” – magyarázza Joseph Petrosino PhD, az Alkek Center vezetője, mely metagenomikával és mikrobióma kutatással foglalkozik a Baylor egészségügyi kollégiumban. A mikrobióma és a betegségek A mikrobióma-tanulmányok még mindig újdonságnak számítanak ahhoz, hogy felfedjék, valóban okoz-e egy adott baktérium betegséget vagy lehet-e okozni bizonyos kórt bizonyos baktériumokkal, netán a kapcsolat egészen más jellegű. Jelenleg a tudósok csak összefüggéseket készítenek egy ember baktérium-kombinációja és bizonyos betegségek jelenléte között. Függetlenül attól, hogy találnak-e ok-okozati összefüggést, a bélbaktériumok ellenőrzése egy új módja lehet az orvosok számára annak, hogy bizonyos betegségeket diagnosztizáljanak, méghozzá korábban és precízebben. A kutatások mutattak összefüggést a vastagbélrákkal, a Crohn betegséggel, a fekélyes vastagbélgyulladással, a diabétesszel és az elhízással is. Miközben ezekről a betegségekről sokkal inkább azt gondoljuk, a belekkel és az anyagcserével állnak összefüggésben, a bélbaktériumokat az egész testben kapcsolatba lehet hozni a kórokkal. Bizonyos baktériumok erősíthetik az immunrendszert, miközben mások elősegítik a gyulladást – ez az autoimmun betegségeknek része is, mint például a reumatoid artritiszé. Gyulladás okozza azonban a bőr-, a tüdő-, az ízületi betegségeket is. A bakteriális egyensúlytalanság a gyulladást erősíti, vagyis a betegség is súlyosabb lehet. Egy nemrég végzett tanulmány szerint a nem kezelt reumatoid artritisz – mely szintén autoimmun gyulladásos betegség – esetén bizonyos gyulladásos baktériumokból sokkal több van a belekben a pácienseknél, míg előnyös baktériumokból kevesebb, az egészségesebb társaikhoz képest. A kutatók összefüggést találtak a bélbaktérium-összetétel és a szorongás, depresszió, obszesszív-kompulzív rendellenesség, valamint az autizmus, ADD (figyelemzavar), Alzheimer-kór és egyebek esetében is. Tehetünk valamit a változtatásért? Jó kérdés, megváltoztathatjuk-e a bélbaktériumok összetételét, hogy elkerüljük a betegségeket? Kutatók szerint a hosszútávú étrend-változtatás lehetséges módja annak, hogy ezt megtegyük, „újraformáljuk” a mikrobiómát, egészségesebbé változtatva azt. Így például érdemes átállni arra, hogy a zsíros, cukorban gazdag étrend helyett sovány, rostban gazdag étkezést folytassunk. A változtatás az immunrendszerünket is javítja. Sporttal, rendszeres testmozgással ugyancsak segíthetünk magunkon. Forrás: Adrina – Napidoktor.hu Forrás:
