Miért leszünk náthások? 2011-12-01 Kórkép Megosztás: Tweet Bár a tüneteket sokan összekeverik, az influenza és a nátha különbözik egymástól, más vírusok okozzák őket. Miért télen vagyunk a leggyakrabban „megfázva”? Hogyan fertőznek a náthavírusok? Miért nincs oltás ellene? Dr. Berencsi György virológus professzor, szaktanácsadó főorvos (Országos Epidemiológiai Központ) válaszai. Miért nincs oltás nátha ellen? Influenza ellen van, nátha ellen viszont nincs oltás. Ennek az az egyik oka, hogy míg az influenza súlyos, akár halálos fertőzést is okozhat, addig a nátha csak kellemetlen, de nem veszélyes. Ezek a vírusok nem jutnak be a tüdőbe, csupán felső légúti tüneteket okoznak – nem igazán éri meg oltást fejleszteni ellene. Ráadásul náthát több mint 120 vírus okozhat, a kutatás, fejlesztés túl sokba kerülne. Bár voltak már kísérletek univerzális vakcina létrehozására, de eddig még nem járt sikerrel ez a próbálkozás. Nátha – a nagy túlélő A náthavírusokat az 1950-es évek óta kutatják, azóta, hogy feltalálták a több százezerszeres nagyítást lehetővé tévő elekronmikroszkópot. Náthát rhinovírusok és coronavírusok okoznak, és jelenleg is fel-felbukkan egy-egy újabb náthavírus. A terjedésük hasonló az influenzavíruséhoz: tüsszentéssel, illetve kézről-kézre átadással terjednek. A náthát okozó vírusokat valóban „benyaljuk”: fertőzött emberek által megfogott tárgyakon vagy magán az emberi kézen akár 1 napig életben maradnak a kórokozók, így ha a kezünkkel a szemünket, orrunkat dörzsöljük, vagy a szánkba nyúlunk, akkor máris lehetőséget teremtettünk a vírusoknak, hogy új helyen szaporodjanak. Sajnos az sem jelent számunkra védettséget, ha már átestünk az összes, náthát okozó vírus által kiváltott fertőzésen, ugyanis a kialakult védettség csak körülbelül egy évre szól. Tényleg a hidegben leszünk náthásak? Van köze a náthának a hideghez, csak nem úgy, ahogyan azt sokan gondolják. A nátha vírusa akkor tud jól szaporodni a nyálkahártyánkon, ha az hűvös. A megtámadott csillószőrös hengerhám-sejtek szobahőmérsékleten egy különleges anyagot, úgynevezett interferont termelnek. Ez akadályozza meg, hogy a szomszédos sejteket is megtámadják a vírusok. Ám az interferon a hűvös nyálkahártyán elveszíti hatásosságát, így a náthát okozó vírusok szaporodásnak indulnak, sorra támadják meg a nyálkahártya sejtjeit. Az orrunk belsejében lévő csillószőrök megbénulnak, ledermednek, így a felgyülemlő váladék nem tud távozni a szervezetből. Ezen a jó „táptalajon” később akár baktériumok is szaporodásnak indulhatnak. Forrás:
