Jó egészség egyenlő tökéletes mikrobiom?

Önálló szervként kellene kezelni?

Napjainkban egyre nagyobb az érdeklődés a probiotikumok iránt, amely már jóval túlmutat a joghurt-fogyasztáson. Kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon a mikrobiom, a bélbaktériumaink javításával az egészség is felturbózható-e.

Vajon a mikrobiom is egy szerv, s akként kellene bánnunk vele? Ez a kérdés foglalkoztatta az angliai Warwick Egyetemén dr. Petra Hansont és dr. Thomas M. Barbert, akik a mikrobiomról, a probiotikumokkal kapcsolatos felhajtásról és a kutatások jövőjéről számoltak be. Manapság a probiotikumok számos bolt polcain megtalálhatók, sőt, jelen vannak samponokban, fogkrémekben, bőrápolási termékekben és rágcsálnivalókban is. Néhány allergiaellenes matrac is tartalmazza őket.

A probiotikumok iránti érdeklődés abból fakad, hogy a kutatók egyre nagyobb figyelmet szentelnek és fontosságot tulajdonítanak a bélmikrobiomnak – azaz, a vastagbélben élő baktériumok gyűjteményének.

A kutatók azt vizsgálták, vajon a bél mikrobiom valóban olyan sok szempontból hat-e a fizikai és mentális egészségre. Ez a lehetőség ugyanis azt jelentené: javíthatjuk egészségünket azzal, ha javítjuk a bélbaktériumainkat, s ez esetleg az elhízási járvány megfékezésében is szerepet játszhat.

A Warwicki Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a bél mikrobiom lényegében önálló szervnek is tekinthető, s az orvosoknak így kellene bánniuk vele. A szervekhez hasonlóan ugyanis a mikrobiom is képes elérni, hogy rosszul érezzük magunkat, ha nem gondozzuk megfelelően. Ha pedig törődünk vele, megvan a módja az egészség és a jóllét előmozdítására.

Az emberi mikrobiom döntő fontosságú az egészséges fiziológiai folyamatok szempontjából. Változatos szerepe van például az immunrendszer megfelelő fejlődésében, a gyulladásos utak és az anyagcsere folyamatok közvetítésében, de az étvágy szabályozásában is.

Egy, a Nature Medicine-ben megjelent tanulmány új és jelentős kapcsolódásokat tárt fel az egészség és a bél mikrobiom között – összefüggésbe hozva egyes mikrobákat egészséges és egészségtelen egészségügyi kimenetelekkel. Úgy tűnik, bizonyos baktériumfajok alacsonyabb étvággyal és testtömeggel, valamint csökkent gyulladásos állapottal kapcsolhatók össze.

A Warwick Egészségügyi Iskola legújabb kutatásai kimutatták: egyes baktériumfajok kedvezőtlen anyagcsere-állapottal társulnak. A tudósok a közelmúltban egy bizonyos mikrobióma-mintát is összefüggésbe hoztak az egészségesebb öregedéssel.

Az emberi mikrobióta 3 éves korig kialakul, ám különféle tényezők képesek megváltoztatni változatosságát és fejlődését. Ezen tényezők közé tartozik a genetika, az étrend, az életkor, a születési mód és az antibiotikumok, valamint a probiotikumok, a széklet mikrobiota transzplantációi és a prebiotikumok.

“Nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy azt mondhassuk: az egészségesebb, változatosabb mikrobiom nagyobb anyagcsere-egészséggel jár; csupán azt mondhatjuk, ezek a mikrobiomok jobb egészségügyi kimenetellel járhatnak” – hangsúlyozta dr. Barber.

Fotó: 123rf.com

Probiotikumok

A tudomány jelenlegi állása szerint a probiotikumok azzal fejtenek ki hatást, hogy megőrzik a normális bél mikrobiota egyensúlyát, s javítják az immunrendszert. A legújabb kutatások szerint egyes probiotikum-típusok előnyösek lehetnek bizonyos betegségek esetén.

Annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a probiotikumok népszerűsége, nincs elegendő bizonyíték előnyeikre és biztonságosságukra, beleértve a lehetséges mellékhatásokat.

Széklet-transzplantációk

Egy közelmúltban végzett tanulmány során a kutatók azt vizsgálták, milyen előnyei vannak annak, ha egészséges donorokból származó széklet-baktériumokat átültetnek bélbetegségben szenvedő emberekbe, annak érdekében, hogy helyreállítsák a bélmikrobiota működését.

Az ilyen transzplantációk kezelhetnek különböző betegségeket, beleértve a gyulladásos bélbetegséget, az irritábilis bél szindrómát, a székrekedést, az anyagcsere-betegségeket, az autoimmun betegségeket, az allergiás rendellenességeket és a krónikus fáradtság-szindrómát.

Ezen eljárások jóval hatékonyabbak, mint a probiotikumok – a transzplantációk mikrobiotára gyakorolt hatása körülbelül 24 hétig tart, szemben a probiotikumok 14 napjával.

Prebiotikumok

A növényi eredetű ételek kiváló prebiotikum-források, amelyek ösztönzik a bélbaktériumok szaporodását. A szakemberek kutatása kimutatta, hogy a prebiotikumok három jellemzővel bírnak:

  • ellenállnak az emésztőrendszerben történő felszívódásnak
  • a mikrobiom fermentálhatja őket
  • pozitív egészségügyi hatásuk lehet a mikrobiom közvetlen vagy közvetett tevékenysége révén

A prebiotikumok többségének fő forrásai növényi eredetű étkezési rostok. Az élelmi rostokat két típusba sorolhatjuk: oldható, amely segít csökkenteni a koleszterin- és glükózszintet, vagy oldhatatlan, mely az anyag mozgását segíti elő az emésztőrendszeren keresztül.

Az oldható rost elsődleges forrása a gyümölcs és a zöldség. Bár a gabonafélék és a teljes kiőrlésű termékek kínálnak oldhatatlan rostot, a magas rosttartalmú ételek többsége mindkét rostfélét tartalmazza.

Fotó: 123rf.com

Napjainkban a felnőtteknek ajánlott napi rostbevitel mennyisége férfiaknál napi 30–35 gramm, a nőknél 25–32 gramm per nap, ám a legtöbb ember étrendjéből hiányzik az alapvető mennyiség.

A Warwick Egyetem kutatói szerint a többségnek 50 százalékkal meg kellene növelnie rostbevitelét.

Az étkezési rostok egészségügyi előnyei széles körben elismertek. Számos egészségügyi probléma mérséklésében játszanak szerepet, beleértve a túlsúlyt, a krónikus gyulladást, a depressziót, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a vastagbélrák valószínűségét.

A tanulmány rávilágít arra is, hogy az élelmi rostok jótékony hatást gyakorolnak az emberi mikrobiomra.

Hogy hogyan zajlik mindez, azt máig nem tudják pontosan a kutatók, de annyi bizonyos, hogy az étkezési rostok fokozzák a legfontosabb mikrobiális molekulák termelését, s olyan reakciót indítanak el, amely elősegíti az általános egészséget és jó közérzetet.

Nagyon fontos, hogy sok rostot fogyasszunk, változatos, feldolgozatlan ételeket együnk. Naponta vigyünk szervezetünkbe gyümölcsöt és zöldséget. Javul az anyagcserénk és sokat teszünk a sokszínűbb, jó mikrobiom kialakulásáért.

A bél-mikrobióta segítheti az immunrendszer újraépítését

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.