Infekciók és a terhesség – 2.rész 2010-02-19 Kórkép Megosztás: Tweet A herpeszvírus és a családjába tartozó bárányhímlő. VARICELLA/ZOSTER VÍRUSFERTŐZÉS A herpeszvírusok családjába tartozó varicella/zoster vírus (VZV) a varicella (bárányhimlő) és a herpes zoster (övsömör) kórokozója. A bárányhimlő elsősorban a gyermekkor betegsége, a felnőttek 80-95%-a nagyarányú gyermekkori átfertőződésének köszönhetően már immunis a vírussal szemben. Az övsömör a lappangó vírus reaktivációjának az eredménye, amely elsősorban immunhiányos felnőttekben alakul ki. A varicella incidenciája terhességben 1/7500. Anyai viraemia esetén a magzatok 25%-a fertőződhet, károsodásra azonban az eseteknek mindössze 3%-ában lehet számítani. Ez az arány az első trimeszterben magasabb, megközelítheti a 10%-ot. A kongenitális varicella-szindrómát a végtagok (hypoplasia), a bőr (hegesedés), a szem (katarakta, chorioretinitis, microphthalmia) és a központi idegrendszer (agyi atrófia, microcephalia, mentális retardáció és paralízis) rendellenességei jellemzik. Tekintettel a súlyos magzati rendellenességekre, a terhesség első felében történt fertőzés esetén interrupció jön szóba, noha a kockázat nem éri el a 10%-ot. A terhesség utolsó heteiben lezajló anyai megbetegedés súlyosan veszélyezteti a magzatot, illetve az újszülöttet. A következmény az enyhe bőrtünetektől a disszeminált szervi megbetegedésig (szepszis, encephalitis) terjedhet, amelynek mortalitása a 30%-ot is elérheti. Ilyen esetekben az újszülött elkülönítése, valamint VZV immunglobulin kezelése indokolt, amely jelentősen csökkenti a mortalitást, illetve a megbetegedés súlyosságát. A jellegzetes klinikai kép meglehetősen biztos diagnózis felállítását teszi lehetővé. Ennek ellenére a laboratóriumi diagnosztika nem nélkülözhető. A vírus kimutatható tenyésztéssel primer emberi fibroblast-kultúrából és citológiai módszerrel (Tzank-preparátum). A szerokonverzió diagnosztikája komplement fixációs teszt, fluoreszcens membrán antigén (FAMA) teszt, valamint ELISA-módszer segítségével történhet. A varicella specifikus IgM jelenléte friss fertőzést igazol 4-5 héten belül. Specifikus IgG kimutatása védettségre utal. A magzat fertőzöttsége igazolható magzatvízből, tenyésztéssel, illetve PCR-technikával. Ultrahangvizsgálat során polyhydramnion és esetleges végtag-rendellenességek kimutatása hívhatja fel a figyelmet a fertőzésre. A VZV-infekció kezelésére használható antivirális gyógyszerek közül terhességben egyedül az aciklovir alkalmazása jön szóba súlyos visceralis tünetek, pneumónia és encephalitis esetén. Aktív immunizálás gyengített élő vakcinával lehetséges, az expozíciónak kitett negatív anamnézisű terhesek szűrése után a szeronegatívak passzív immunizálása végezhető VZV-immunglobulinnal. Forrás:
