HIV-fertőzés: ételt csak biztonságosan! 2012-01-04 Kórkép Megosztás: Tweet A HIV-fertőzött betegeknek fokozottan ügyelniük kell rá, hogy elkerüljék a betegségeket! Óvintézkedésekre van szükségük az ételek elkészítése és tárolása során. Keveset foglalkoznak ezzel a témával az orvosi vizsgálatok alkalmával, ám az élelmiszerek megfelelő elkészítése és biztonságos tárolása igen fontos a HIV-fertőzéssel élő betegek számára! Fontos, hogy lehetőségeikhez képest egészségesek maradjanak, és minimálisra csökkentsék az esélyét az élelmiszerek útján terjedő betegségeknek. Ez létfontosságú az olyan emberek számára, akiknek le van gyengülve az immunrendszere, és ez az AIDS esetében így van! Milyen hatással van az élelmiszer-biztonság az egészségre, mit kell tenni az érdekében? Az élelmiszer-biztonság a romlandó ételek megfelelő tárolásával kezdődik. A hűtőszekrényben uralkodó hőmérséklet ne haladja meg a 4 Celsius fokot, a fagyasztó részé pedig a nullát! A romlandó ételeket a vásárlás után tegyük a hűtőbe, vagy fagyasszuk le, amilyen gyorsan csak lehet! A maradékokat a fogyasztás után 2 órán belül rakjuk hűtőszekrénybe! Ne pakoljuk degeszre a hűtőt, hogy a levegőnek legyen lehetősége áramlani benne, s a maradékokat kis, külön dobozokban rakjuk hűtőszekrénybe! Az élelmiszer elkészítése Az élelmiszer akkor van megfelelően elkészítve, ha elég magas hőmérsékleten, és elég sokáig főtt ahhoz, hogy a baktériumok elpusztuljanak. Sose olvasszuk az ételt szobahőmérsékleten! Tegyük hűtőbe, hideg víz alá, vagy a mikrohullámú sütőbe! Használjunk tiszta hús-hőmérő eszközt főzés közben, hogy biztosak legyünk abban, hogy az étel elérte a megfelelő hőmérsékletet. Létezik élelmiszer-hőmérsékletre vonatkozó útmutató is, használjuk, ha szükséges! A sülteket és pecsenyéket legalább 145 fokon, a baromfit legalább 180 fokon, a darált húst legalább 160 fokon készítsük! A kevésbé megfőtt, rózsaszín darált hús elfogyasztásánál magas a megbetegedés kockázata! Ha hőmérő nem elérhető, ne együnk meg olyan húst, aminek a belseje még rózsaszín! A tojást főzzük addig, míg minden része megfelelően szilárd lesz. Ne használjunk olyan recepteket, amely nyers, vagy csak kevésbé megfőzött tojás felhasználását írja elő! Ha mikrohullámú sütőben készítünk valamit, mindig ellenőrizzük, nem maradtak-e rajta hideg foltok, ahol baktériumok lehetnek! Főzéskor is takarjuk le az ételt, forgassuk és kevergessük! Ha eszköz nincs, akár a kezünkkel is, legalább 1-2-szer a főzés során. Újramelegítéskor a szószokat, leveseket és mártásokat forraljuk fel egészen! A maradékokat úgyszintén, legalább 165 fokon. A baktérium egyik élelmiszer-darabról a másikra terjedhet, s hogy ezt elkerüljük, tartsuk be a következő utasításokat! Különítsük el egymástól a nyers húst – a baromfit, a tengeri herkentyűket – és a többi ételtől a bevásárló szatyrunkban, és aztán a hűtőben is! Ne használjuk az elkészítésükhöz ugyanazt a vágódeszkát, mint mondjuk a zöldségekhez! Mindig mossuk meg a kezünket, valamint forró szappanos vízzel a vágódeszkát, az edényeket és minden eszközt, ami a nyers hússal kapcsolatba került! Sose tegyük arra a tányérra az elkészített ételt, ahol előzőleg a nyers hús állt! Tiszta konyha Minden fenti tipp haszontalan azonban, ha a HIV-fertőzéssel élő beteg nem tartja megfelelően tisztán a konyhát! Az élelmiszer-biztonság szempontjából elsődleges a terület tisztasága, ahol az ételeket tároljuk és elkészítjük. Mindig mossunk kezet meleg szappanos vízzel, mielőtt ételhez nyúlunk, miután a fürdőszobát használtuk, pelenkát cseréltünk vagy hozzáértünk egy állathoz! Mossuk le alaposan forró szappanos vízzel a vágódeszkát, az edényeket, poharakat és a pultot, ahol az ételt készítjük, mielőtt hozzákezdünk egy másik étel készítéséhez! Legjobb, ha műanyag vágódeszkát használunk, mert könnyebb a tisztítása. Fontoljuk meg a papírtörlők használatát a konyhai felületek megtörléséhez! Ha textilből készült törlőrongyokkal dolgozunk, azokat gyakran és megfelelően forró vízzel mossuk ki! Forrás:
