Ezt kell tenni infarktus és sztent beültetés után 2022-09-13 Blog, Kórkép, Mozgásban Megosztás: Tweet Ha valaki szerencsésen túlesett egy szívinfarktuson, angioplasztikán, valamilyen típusú szívműtéten, például sztent beültetésen, esetleg szívelégtelenséggel él, nem mindegy, milyen életmódot folytat a továbbiakban. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta nem csak a legfontosabb kérdéseket válaszolta meg, de azt is hangsúlyozta, hogy a hosszú távú kardiológiai rehabilitáció akár egy következő szív-érrendszeri eseményt is megelőzhet. Legfontosabb kérdések és válaszok a kardiológiai rehabilitációról Szükséges-e az ágynyugalom egy szívinfarktus után? Bizonyított, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást, a rehabilitációs program pedig három hónapnál tovább tartott. Úgy is lehet fogalmazni, hogy ezen múlik, hogy a páciens teljes életet élhet-e, vagy élete végéig „betegállományban” marad. A statisztikai adatok alapján hazánkban az infarktus sürgősségi ellátása az élvonalba tartozik., azonban a hosszabb távon mért életkilátások rövidebbek, mint Európa fejlettebb országaiban. Ennek oka az elégtelen és rövid rehabilitáció, valamint az életmód változatlansága. Egy lezajlott szívinfarktus növeli-e egy második esemény kockázatát? Az első szívinfarktus után az emberek többsége teljes és hosszú életet élhet, de a 45 évnél idősebbek ötödénél nagy kockázata van egy újabb szívinfarktus bekövetkezésének a következő öt évben. Mindazonáltal fontos tudni, hogy a modern hatékony terápiáknak köszönhetően ma már nyolcszor kevesebb az infarktus miatt bekövetkező halálozás, mint 25 évvel ezelőtt! A hosszú távú kardiológiai rehabilitáció pedig jelentősen csökkenti a kockázatot. Nem elég csupán a kórházi rehabilitáción részt venni? Foto:123rf.com Szívinfarktus után valóban már a kórházban elkezdődik a rehabilitáció a gyógytornász és az orvos irányítása mellett, majd ez folytatódhat szanatóriumban vagy járóbeteg szakambulancián. Amikor azonban ez a szakasz is lezárul, a páciensre van bízva, hogyan folytatja az életét, aki azonban nem mindig lát tisztán ebben a kérdésben. Ráadásul mivel egy infarktus után nagyon gondosan és biztonságosan ajánlatos beépíteni a mindennapokba a mozgást, kialakítani az étkezést, esetleg leadni a plusz kilókat (amelyek szív-érrendszeri kockázati tényezőnek számítanak) és kezelni a minket érő stresszt, érdemes ebben szakemberekre bízni magunkat és ellenőrzés mellett kialakítani az új, biztonságos életmódot. Mit tehetünk szívinfarktus után, hogy ne legyen második? Mit foglal magában a hosszú távú kardiológiai rehabilitáció? – A kardiológiai rehabilitáció nem csupán a szükséges gyógyszerek elrendelését jelenti, jóval több annál – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – A nagy szív-érrendszeri események után ugyanis elengedhetetlen, hogy fizikailag is megerősítsük a szívet és kialakítsunk egy szívbarát életmódot. Ebben játszik döntő szerepet a rendszeres mozgás, azonban nem mindegy, milyen fizikai állapotból kell kiindulni, milyen mozgástípus, milyen intenzitás és gyakoriság az optimális. Emellett érdemes átnézni és szükség esetén megreformálni az étrendet is, és nem csak nagy vonalakban beállítani például a mediterrán diétát, hanem személyre szabottan, ízléshez, célokhoz szabni az étrendet. Emellett kiemelt szerepe van az edukációnak, a stresszkezelésnek és a rendszeres kardiológiai ellenőrzéseknek is! Miért nem elég csak belevágni valamilyen edzésbe? Mert minden esetben a legfontosabb szabály a biztonság és a fokozatosság. Ha például sztent beültetésre került sor, az első héten még csak napi 6×3-5 percet ajánlott sétálni, majd 6-7 hét alatt feltornázva a mozgást napi 1 órára. A korábban rendszeresen mozgóknak gyorsabban is mehet a visszatérés (például nordic walking-hoz, úszáshoz, kerékpározáshoz), de minden alkalommal figyelni kell, hogyan hat a szervezetre a fizikai aktivitás és az elrendelt a gyógyszerek. A mozgás intenzitását is csak személyre szabottan lehet meghatározni, amelyben nagyon hasznos sportorvos, kardiológus, mozgásterapeuta tanácsára hagyatkozni. A rizikócsökkentésen kívül mire jó még a kardiológiai rehabilitáció? A hosszú távú kardiológiai gondozás nem csak a megnövekedett rizikót képes csökkenteni, de mivel az életminőséget is javítja, alapja lehet a jó közérzetnek, a visszaállított fizikai erőnek, állóképességnek, önbizalomnak. Ezek pedig nem csak a munkára, de a magánéletre is pozitív hatást gyakorolhatnak, megerősödésükkel elérhető, hogy a szív-érrendszeri eseményt utólag ne sorscsapásnak, hanem egy új kezdés lehetőségének tekinthesse a páciens. Forrás: Kardioközpont
