Butító zsebagyak 2011-07-20 Kórkép Megosztás: Tweet A számítógépek és a mobiltelefonok térhódítása előtt az emberek többsége valószínűleg sokkal több információt, például telefonszámot és születésnapot jegyzett meg. Nem meglepő, hogy egy új tanulmány szerint az agy nem képes ugyanolyan jól emlékezni egy információra, ha a személy tudja, hogy az információt számítógépen rögzítették. Arra azonban valószínűleg emlékszünk, hogy hol kell keresnünk az információt a számítógépen. Az egyelőre nem világos, hogy ezek a változó emlékezési minták hogyan befolyásolhatják hosszú távon az agyunkat. „A technika valószínűleg nem tesz jót annak a fajta emlékezésnek, amelyre az emberek többsége gondol, például egy színész nevének felidézésének, de bizonyára jótékony hatásai is lehetnek” – véli a tanulmány szerzője, Betsy Sparrow, a New York-i Columbia Egyetem pszichológusa. Sparrow és munkatársai kutatásukban rámutatnak, hogy az emberek rengetegféleképpen támaszkodnak a számítógépre az információszerzés érdekében. A többségnek automatikusan az jut eszébe, hogy keresőprogram, számítógép vagy okostelefon segítségével keresi meg azokat az információkat, amelyeket nem ismer. Olyan ez, mintha külső memóriaként használnák ezeket az eszközöket. A kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon ez azt eredményezi-e, hogy az emberek nem képesek ugyanolyan jól emlékezni. A kutatók négy kísérletet végeztek, amelyekben az alanyoknak triviális kérdéseket tettek fel, és a válaszaikat be kellett gépelniük a számítógépbe. Egy csoport úgy tudta, hogy az információt letörlik, a másik pedig úgy, hogy elmentik. Az eredmények alapján egyértelműen kiderült, hogy azok emlékeztek később a jobban a válaszokra, akik úgy tudták, hogy az információk törlődnek a számítógépről. Az utolsó kísérletben az alanyok a válaszokat tények, adatok, nevek és információk fájlnevek alatt csoportosították. Az összesítésből az derült ki, hogy a válaszadók jobban emlékeztek arra, melyik fájlba mentették el a válaszokat, mint magára a válaszra. Sparrow szerint ez nem sokban tér el attól, hogy az emberek egymást használják külső memóriaként. Például vannak sportrajongók, és lehet olyan barátunk, aki nagy filmbarát. A múltban ha szükségünk volt ilyen információkra, megkérdeztük a családtagjainkat vagy a barátainkat. Manapság azonban az internet látja el az embereket ezekkel az ismeretekkel. A tanulmány eredményei a Science júliusi számában olvashatók. Forrás:
