Az antibiotikumok felét feleslegesen adják?

Fertőzés nélküli diagnózis esetén is felírták

Messze nincs megoldva a probléma az antibiotikumok felesleges használatát illetően – állítja egy új tanulmány, mely megállapította, hogy azok felét akkor is felírták betegeknek, ha nem állt fenn fertőzés.

Évekkel azután, hogy megjelentek egészségügyi figyelmeztetések az antibiotikumok rossz használatáról, egy új tanulmány rámutatott: a probléma közel sincs megoldva. A kutatók ugyanis rájöttek, hogy több mint 500 ezer esetben felírt antibiotikumnál – melyeket elemeztek -, a gyógyszerek csaknem felét anélkül adták a pácienseknek, hogy nem állt fenn fertőzéssel összefüggő diagnózis. S nagyjából 20 százalékukat anélkül ajánlották, hogy a beteg nem is járt a rendelőben – általában telefonon keresztül.

“Nem világos viszont, hogy ezen gyógyszer-felírások közül mennyi volt valójában helytelen” – mondta el dr. Jeffrey Linder, a Chicago-i Northwestern Egyetem Feinberg Egészségügyi Iskolájának vezető kutatója.

Csapata olyan páciensek adataiba tekintett bele, akiknél a „rossz megállapítás” része lehet a problémájuknak. A kutató a rendszert használta, melyben az orvosok rögzítették a diagnózisokat. Az eredmények aggasztóak. Azt sugallják ugyanis, hogy egyes doktorok túl könnyen osztogatják az antibiotikumot – valószínűleg azért, mert úgy gondolják, a betegek is ezt szeretnék. Az ilyen, megkülönböztetés-mentes antibiotikum-használat azonban az antibiotikum-rezisztens fertőzések széles körét vonhatja magával.

Az antibiotikumok csak a bakteriális fertőzésekkel szemben hatékonyak – a gyakorinak számító egyszerű megfázás vagy egyéb betegségek esetén, melyeket vírusok okoznak, nem használnak. Ha pedig az emberek szükségtelenül alkalmazzák az antibiotikumokat, az a baktériumokat kiteszi a gyógyszerek hatásának és lehetőséget ad a mutálódásra – vagyis arra, hogy rezisztenssé váljanak. A közegészségügyi szakértők évek óta óva intik az orvosokat és pácienseket az antibiotikumok felesleges alkalmazásától. A jelenlegi tanulmányhoz Linder és kutatócsapata közel 510 ezer esetet vizsgált meg, melyekben az orvosok antibiotikumot írtak fel 514 egészségügyi intézményben 2 év alatt. A kiírók között voltak doktorok, nővérek, ápoló szakemberek és asszisztensek, az alapellátásban és olyan speciális területeken is, mint a gasztroenterológia és a bőrgyógyászat.

Kiderült, hogy összességében a felírt gyógyszeres esetek 46 százalékában nem állt fenn dokumentált fertőzés, míg 29 százalékában egyéb diagnózist rögzítettek – például magas vérnyomást. A felírt vények 17 százalékában még diagnózist sem kapott a páciens. Még érdekesebb, hogy 5-ből 1 esetben az orvos nem látta személyesen a beteget. Vannak persze olyan alkalmak, amikor a telefonos segítségnyújtás elfogadott – ám ez mindenkor nem megengedhető.

A tanulmányok általában előzetesnek tekinthetők, míg meg nem jelennek szaklapban. Dr. Ebbing Lautenbach, a Pennsylvaniai Egyetem fertőző betegségek osztályának vezetője egyetértett abban, hogy a tanulmány nem mutatja pontosan, vajon a felírt antibiotikumok hány esetben bizonyultak valóban helytelen ötletnek.

„Az ugyanakkor komoly aggodalomra ad okot, hogy olyan helyzetekben is felírják őket, amikor a probléma ok nem tisztázott. A páciensek nyugodtan tegyenek fel kérdéseket, ha antibiotikumot írnak fel nekik. Érdemes elmondatni a doktorral, miért éppen ezt javasolja” – hangsúlyozta.

Amellett, hogy antibiotikum-rezisztencia alakulhat ki, a gyógyszereknek mellékhatásaik is lehetnek, mint például hányinger és hasmenés, illetve interakcióba léphetnek egyéb, már szedett orvosságokkal. Linder és kutatócsapata azt tervezi, mélyebben beleássák magukat abba, milyen egészségügyi állapotokra írnak fel az orvosok antibiotikumot.

“Előfordul, hogy a páciens kéri és a doktor beleegyezik, de a legtöbb esetben sajnos az ellenkezője jellemző” – mondta el dr. Linder.

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php