Autoimmunos nők 2011-07-12 Kórkép Megosztás: Tweet A Nemzeti Zsidó Egészségügyi Központ munkatársai leírtak egy sejttípust, mely az autoimmun-folyamatok kialakulásában játszik alapvető szerepet. A felfedezés arra is magyarázatot adhat, hogy a férfiaknál miért gyakoribbak nőkben az olyan betegségek, mint a lupusz, a szklerózis multiplex, és a reumatoid ízületi gyulladás. Az immunrendszer speciális B-sejtjei termelik azokat az autoantitesteket, melyek a szervezet saját szöveteit ismerik fel, ezzel kórosan odairányítva az immunrendszer támadását – ahelyett, hogy a kórokozókkal szemben lépne fel. A Blood oldalain bemutatott vizsgálat egérkísérletekben tanulmányozta a kóros folyamatot, és a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezen sejtek gátlása jól alkalmazható módszer lehet az autoimmun betegségek gyógyításában. A legtöbb ilyen betegség, például a lupusz, a szklerózis multiplex, és a reumatoid ízületi gyulladás, férfiakhoz viszonyítva nőknél 2-10-szer gyakrabban jelentkezik. Bár ismert, hogy a nemi hormonok szerepet játszanak e különbség kialakulásában, azonban más faktorok szerepe sem zárható ki. Dr. Philippa Marrack professzor és munkatársai kimutatták, hogy a B-sejtek szóban forgó altípusát egerekben az X-kromoszóma génjei szabályozzák, ami megmagyarázza az eltérő viselkedést hím és nőstény egyedek esetén. Ezek az eddig nem ismert B-sejtek felszínén megtalálható a CD11c fehérje, ami a sejtek környezettel való kölcsönhatását segíti elő. Az ABC-nek elnevezett sejtek szintje nőstény egerek esetén magasabb, míg hímeknél alacsonyabb. Ugyanakkor az autoimmun betegségekre való hajlam magas ABC-szinttel társult. Ráadásul az ABC-k megnövekedett számát még jóval az autoantitestek megjelenése előtt ki lehetett mutatni. A kutatók azt is kimutatták, hogy emberekben is jelen vannak az egerekével megegyező funkciójú immunsejtek. Reumatoid gyulladásban szenvedő nők esetén a sejtek száma az életkorral párhuzamosan növekszik. Egerekben kimutatták, hogy az ABC-sejtek a sejtmagi DNS-hez kötött fehérjék elleni antitesteket termelnek. Mindazonáltal az ABC-számot csökkentő kezelés csökkentette az antitestek mennyiségét is, ami felveti a betegség kezelésében való alkalmazhatóság lehetőségét. A kutatók azt kimutatták, hogy az ABC-k aktiváláshoz szükséges a TLR7 nevű sejtfelszíni receptor is. A TLR7 génje az X-kromoszómán található, és mivel a nőkben két X van jelen, férfiakban pedig csak egy, ez magyarázhatja a betegségtípus nemi preferenciáját. Forrás: