A taxisofőrök változó agya!

Egy új felmérés során a londoni taxisofőrök agyszerkezetében elváltozásokat regisztráltak, miközben a város két pontja közötti legrövidebb útvonalakat próbálták memorizálni.

A Londoni University College munkatársai által végzett kísérlet során több tucat taxisofőr gyakornok részvételével végeztek felméréseket. A kutatók MRI felvételeket készítettek a gyakornokok agyáról mielőtt és miután megszerezték a „Tudást”, azaz memorizálták London több száz útvonalát és az utcaneveket.

A Current Biology című szakfolyóiratban publikált tanulmány eredményei szerint a memóriáért felelős agyterületek térfogata megnövekedett. A kutatók szerint a tanulmány azt bizonyítja, hogy az emberi agy még felnőttkorban is képes alkalmazkodni az új feladatokhoz. Korábbi tanulmányok is megerősítették, hogy a taxisofőrök esetében a hippokampusz szürkeállománya valamivel nagyobbra nőtt, de a jelenlegi tanulmány azt szerette volna kideríteni, hogy ez a változás az agyszerkezetben még az intenzív tanulási folyamat során, vagy csak később, a taxisofőri munka során áll be.

auto13

A kutatók összesen 79 taxisofőr gyakornok agyán végeztek MRI vizsgálatokat, épp amikor elkezdték memorizálni London teljes térképét. A teljes tanulási folyamat akár 2-4 évig is eltarthat. A londoni taxisofőr jelölteknek a Charing Cross körüli csaknem 10 kilométeres sugarú körben található 320 útvonalat kell memorizálniuk. Ezen a területen belül több mint 25 000 utca és 20 000 látnivaló szerepel, amit ugyancsak fejből kell ismerniük a taxisofőröknek.

Amint az várható volt, a kontrollcsoport adatival összevetve a taxisofőrök jobban teljesítettek az utólagos térképes memóriatesztek során, viszont meglepő módon a sofőrök rosszabbul teljesítettek a többi, komplex vizuális információt igénylő memóriafeladat során.
„A vizsgálatok bebizonyították, hogy emberi agy még felnőttkorban is plasztikus marad, így az ember még idősebb korban is képes lehet új feladattípusokhoz alkalmazkodni” – mondta Eleanor Maguire professzor, a tanulmány vezetője. Ennek a jelenségnek az egyik legfőbb oka, hogy a hippokampusz egyike azon kevés agyi területeknek, amelyek lépesek új sejteket termelni, tette hozzá Maguire professzor.

Forrás: