A demencia olykor a kórházban kezdődik

Ha egy beteg intenzív osztályos kezelésre szorul, annak végeztével is előfordulhatnak komoly problémák az emlékezetével és gondolkodásával. Ez a demenciatípus akár tartós is lehet; akár minden második, intenzív osztályon kezelt beteget érinthet – mégis meglehetősen kevesen tudnak róla.

Richard Langford nyugdíjas lelkész a 60-as éveiben jár, édesanyjával él East Nashvilleben. Tíz évvel ezelőtt térdműtéten esett át.

„Egy 85 éves férfivel teniszeztem, aki megvert a játékban. Ezért jobb akartam lenni nála” – meséli nevetve az NPR amerikai rádióállomásnak betegsége kezdetéről.

A térdműtétet követően súlyos tüdőfertőzés miatt intenzív osztályra került, ahol szepszis alakult ki nála. Ez –a köznyelvben vérmérgezésnek nevezett – rendkívül súlyos reakció a fertőzésre, aminek során összeomolhat a vérnyomás, fontos szerveknél léphet fel komoly működési zavar, emiatt pedig sokszor halálhoz vezet. Richard négy hétig volt kórházban, majd rehabilitációs osztályra került. Ezalatt delírium lépett fel nála, egy zavartsággal, kavargó gondolatokkal, néha hallucinációval is járó állapot.

Fotó: 123rf.com

A delírium kialakulásának oka máig nem teljesen tisztázott. A Vanderbilt Egyetem leírása alapján a jelenség során speciális módon változik meg az agy működése. Az állapothoz hozzájárulhatnak az agyi oxigénellátás zavara, a kémiai egyensúly felborulása, fertőzések, komoly fájdalom, betegségek, alkohol, bizonyos gyógyszerek, nyugtatók vagy egyes fájdalomcsillapítók, alkohol-, illetve nikotinelvonás is.

Langford a delíriuma idejéről egy halálközeli élményét tudja felidézni: ebben zöld fű szerepel és egy folyó, amelynek túloldalán Elijah próféta állt. A próféta egyik csodatétele a halottak feltámasztása volt. A férfi édesanyja, Leta elmondta, hogy az orvosok ezen az éjjelen már teljesen biztosak voltak abban, hogy Richard meg fog halni. Annyira, hogy még csak oda sem adták a lázlapját a reggeli műszaknak. Azóta tíz év telt el, ám az eseményeknek még mindig vannak fizikai, érzelmi és gondolkodási nyomai is. Bár Richard továbbra is előfizetője a New Yorker magazinnak és politikai kérdésekben is naprakész, mégis adódnak életében olyan pillanatok, amikor úgy érzi, mintha elveszne a saját világában.

„Nagy a víz, vízesések is vannak és mindenféle állat vesz körül. Az erdő szinte körbeölel és nem tudok kijutni. Nem tudom, hogyan tudnék kikeveredni onnét” – írja le az élményt. Időnként összezavarodik, elveszik a gondolataiban. Ilyenkor az alapvető napi feladatokban is megkavarodik, elfelejti például bevenni a gyógyszereit. Ebben a 89 éves anyja segít neki.

James Jackson neuropszichológus, a Vanderbilt Egyetem intenzív osztályos delíriummal és szellemi hanyatlással foglalkozó kutatócsoportjának tagja szerint a férfi nehézségei a kórházi delíriumból erednek. A tudós és munkatársai a klinikán éppen ezeknek az eseteknek a megértését tűzték ki célul.

Dr. E. Wesley Ely intezív osztályos orvos is úgy véli, hogy az intenzív osztályos ellátást követő szindróma komoly problémát jelent. Olyan gondolkodási tünetek együttesét nevezik így, mint a szorongás, depresszió, poszttraumás stressz-zavar, valamint a delírium. A sürgősségi ellátást igénylő betegek 30-50 százalékánál szokott előfordulni, fiatal és egészséges embereknél is. Időnként, pedig mindezt demencia követi – a napi feladatok, például pénzügyek vezetése problémás lesz, a személy nehezen hív elő neveket. Ezeket a tüneteket sokan szégyellik, emiatt a társas helyzeteket is kezdik kerülni, így elmagányosodhatnak.

Fotó: 123rf.com

Dr. Ely az ilyen betegek utánkövetését végezte az elmúlt egy évtized során. Adatai szerint a betegek egyharmada teljesen felépül, egyharmadának állapota stagnál, egyharmaduk állapota viszont jelentősen rosszabbodik. A legtöbbször olyan gondolkodási nehézségek lépnek fel, amelyet enyhe szellemi hanyatlásnak neveznek. Ezek azok a tünetek, amelyeket a leggyakrabban az Alzheimer-kórral szoktunk azonosítani. Egyelőre nem tudjuk, mi okozza a jelenséget. Több kutatócsoport is próbálja feltérképezni a lehetséges okokat és hatásmechanizmusokat. Az egyik elmélet szerint például igen apró vérrögök jönnek létre az agyban és ezek okozzák hosszú távon a károsodást.

Egy azonban biztos: a szellemi hanyatláshoz a delíriumnak mindenképpen köze van. Dr. Ely szerint minden, delíriumban töltött nap 35 százalékkal növeli a demencia kialakulásának veszélyét. Három napon túli időszak tehát szinte garantálja, hogy meg fog jelenni valamilyen, demenciához köthető tünet.

Joanna Stollings klinikai gyógyszerész hozzátette, hogy sajnos a betegek jó részének olyan állapotokkal is meg kell továbbá küzdenie, mint a depresszió, szorongás, poszttraumás stressz-zavar vagy a gondolkodási képesség hanyatlása. Jó hír viszont, hogy többnyire kezelhető problémák – akár verbális, akár gyógyszeres vagy kombinált terápiával.

“Az intenzív osztályos ellátást követő szindrómával küzdő páciensek rehabilitációja a sztrókból felépülő betegekére hasonlít. Annak ellenére, hogy ők nem traumás koponyasérülést szenvedtek, valamiképp mégiscsak károsodott az agyuk” – mondja a neuropszichológus.

Világszerte kihívást jelent ezeknek a betegeknek az utókezelése és utánkövetése. Amerikában jelenleg épp az ilyen kérdésekkel foglalkozó klinikákat tömörítő hálózatok kiépítésén dolgoznak.

Richard Langford lelkésznek egy ilyen, intenzív osztályt követő klinikán nyújtottak kellő segítséget ahhoz, hogy képes legyen visszaépíteni korábbi képességeit és rutinjait. A helyi önkormányzati szavazásra már például egyedül tudott elmenni a kocsijával. Langford édesanyja, Leta tisztában van vele, hogy állnak még előttük kihívások. A hit tartja a lelket mindkettejükben. Megpróbálnak mindig a mára koncentrálni és egyszerre csak egy lépést tenni előre – közösen.

Forrás: https://napidoktor.hu/index