7 másodperc alatt az agyba

A nikotinnak a korábban feltételezettnél hosszabb időre van szüksége, hogy elérje a csúcsszintet a dohányosok agyában.

Eddig a tudósok úgy gondolták, hogy a cigarettafüsttel belélegzett nikotinnak 7 másodpercre van szüksége ahhoz, hogy elérjen az agyba, ahol mindegyik pöfékelés egy nikotinszegecskét képez. PET képalkotó eljárással azonban a Duke kutatói első ízben vázolták fel, hogy a dohányosok agyában igazából egyenletesen emelkedik a nikotin szintje egy szál cigaretta elszívása során. A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban közzétett eredmények alapján hatékonyabb kezelést lehetne kidolgozni a dohányfüggőségre.

Nikotin slukkról slukkra

?Korábban azt hitték, hogy a slukkról slukkra agyba jutó nikotinszegecskék magyarázták, hogy a cigaretta miért addiktívabb a nikotin más formáihoz képest, mint például a tapasz vagy a rágógumi.? ? mondta Jed Rose, a Duke Nikotin-és Dohányzásról Való Leszokási Központjának igazgatója.

?Munkánkkal megkérdőjeleztük, hogy a függőségnek van-e köze a nikotin slukkonkénti bejutásához. Valószínűleg részben attól függ, hogy a nikotin összességében milyen mértékig éri el az agyat és mennyire gyülemlik fel benne; illetve a dohányzással összefüggő egyedülálló szokásrendszertől és szenzoros utasításoktól.?Mégis, mikor a kutatók összehasonlították 13 függő és 10 nemfüggő dohányos adatait, meglepetten tapasztalták, hogy a függő dohányosoknál lassabban halmozódik fel a nikotin az agyban. ?Ez a lassabb folyamat annak az eredménye, hogy a függő dohányosok tüdejében több ideig van a nikotin, ami a dohányzás tüdőre gyakorolt krónikus hatásainak eredménye lehet.? ? vélekedik Rose.

Miért válnak függővé némelyek?

Nem az agyban felgyülemlett nikotin mennyiségének eltérése magyarázza, hogy néhány ember miért válik függővé, mások meg miért nem. ?Még ha rögzítjük is a bejutás sebességét, a tanulmány kimutatása szerint a nemfüggő dohányosok agyában végül ugyanannyi nikotin halmozódik fel, mint a függőkében, csak a függés kialakulásában van különbség köztük. Az oka az igazi rejtély.? Rose szerint a függés hiánya a genetikai eltérésekben rejtőzhet, vagy abban, ahogy dohányoznak, vagy a megvonás eltérő pszichés hatásaiban. ?Még nem tudjuk teljes egészében megmagyarázni, hogy egyesek miért képesek úgy dohányozni, hogy nem szoknak rá.?

A felmerülő kérdések ellenére a tanulmány fontos betekintést ad az agy nikotinszintjének kialakulási gyorsaságába és mértékébe, és abba, hogy az agy mely receptorai működnek. ?Eltérő receptorok válaszolnak a nikotinra az eltérő érzékenységi szintek esetén.? ? mondja Rose. ?Ha tudjuk, hogy valójában mennyi nikotin kerül az agyba, akkor fény derülhet arra, hogy mely receptorok lehetnek fontosak a cigarettázás függőséget okozó hatásánál.?

Forrás: