Fontos tudni - Ezek a reflux rizikófaktorai

A reflux egy sokakat érintő betegség, amely nem csak kellemetlen tüneteket okozhat, de kezeletlenül növelheti a nyelőcsődaganat rizikóját is.

Éppen ezért fontos tisztában lenni a rizikófaktorokkal is, amelyek közül számos életmódváltással kiküszöbölhető. Ezeket összegezte dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ belgyógyásza, hepatológus, gasztroenterológus.

Kellemetlen szájszagot és égő érzést is okozhat a reflux

Fotó: 123rf.com

Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. A betegséget a szakirodalom álarcos fojtogatónak is nevezi, ugyanis gyakran bújik más betegségek (például szívbetegségek) tünetei mögé. A reflux leggyakoribb tünetei:

Gyomorégés, amit rossz szájíz, szájüregi égés és kellemetlen szájszag is kísér.
A savas felböfögés során az emésztőnedvekkel kevert gyomortartalom csípős ízt okoz, köhögésre ingerel, és nyelési nehézségeket okozhat.
Az égő érzés a mellkas középvonalában jelentkezik, a gyomorszájtól egészen a torokig tarthat, kisugározhat a nyak, az áll, a karok és a lapocka felé is.
Súlyosabb esetben mellkasi fájdalom is kialakulhat szövődményként, ami a szívinfarktushoz hasonló fájdalmat is okozhat.

Kik a veszélyeztetettek a reflux szempontjából?

Egy-egy refluxos epizód bárkivel előfordulhat, aki például túl sokat, túl fűszereset vagy túl gyorsan eszik. Ha azonban heti kettőnél többször jelentkeznek a tünetek, érdemes orvoshoz fordulni, és kideríteni, valóban reflux okozza-e azokat. Vannak bizonyos csoportok, akiknél nagyobb kockázata van a reflux kialakulásának. Ezek:

a túlsúllyal, elhízással élők,
a várandós nők,
akiknek valamilyen kötőszöveti rendellenességük van,
akiknek rekeszsérvük van.

A fenti rizikócsoportokról azért érdemes tudni, mert tünetek esetén minél előbb orvosi segítséget lehet kérni, valamint túlsúly esetén életmódváltással csökkenteni is lehet a refluxos panaszokat, illetve akár meg is előzhető a betegség kialakulása. Ezeken kívül számos, életmóddal jó eséllyel befolyásolható kockázati tényező is ismert. Többek közt az alábbiak:

dohányzás,
nagy étkezések,
lefekvés előtti étkezés,
sült, zsíros ételek gyakori fogyasztása,
kávé- és teafogyasztás,
alkoholfogyasztás,
bizonyos nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek használata.

Foto:123rf.com

Hogyan segíthet az orvos reflux esetén?

– A reflux kezelésének nem csak az a célja, hogy a páciens megszabaduljon a kellemetlen tünetektől, de az is, hogy megelőzhető legyen az állapotromlás, csökkenjen a nyelőcsőfekély és – daganat kockázata. Az orvosi segítség mellett azonban az életmódváltás is fontos, erről minden esetben felvilágosítjuk a beteget, konkrét tanácsokkal szolgálva – hangsúlyozza dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ belgyógyásza, hepatológus, gasztroenterológus. – Súlyosabb esetben elrendelhetünk gyógyszeres kezelést is, szóba jöhetnek például savlekötők, H2 receptor blokkolók, protonpumpa gátlók és prokinetikus gyógyszerek – szigorúan az orvos által rendelt szabályok szerint.
Németh doktornő arra is felhívja a figyelmet, hogy a vény nélkül kapható savlekötők a panaszokat gyakran mérséklik, vagy átmenetileg meg is szüntetik, de a nyálkahártya károsodását, és így a betegség előrehaladását nem akadályozzák meg. Ezért, ha valaki tartósan szedi őket orvosi ellenőrzés nélkül, az késleltetheti a helyes diagnózis felállítását.