Fejfájás a COVID-19 után? Így kezelhető

COVID-19 után sokszor velünk marad a fejfájás

Foto:pixabay.com

Nem csak az akut koronavírus fertőzés ideje alatt, de lezajlása után is sokan küzdenek fejfájással, ami azonban különbözik a „szokásos”, betegségeket gyakran kísérő fejfájástól és a migréntől is. Sokaknál éppen ez a fejfájás a vezető tünet, ami egyes esetekben akár hónapok alatt sem múlik el teljesen. A COVID-19 utáni fejfájás jellemzően az egész fejet érinti, súlyos, nyomásszerű fájdalomként jelentkezik, egyesek szerint hasonlatos az arc- és homloküreg gyulladás okozta fájdalomhoz. Ezzel szemben a migrén például definíciója szerint jellemzően csak az egyik oldalon okoz lüktető jellegű fájdalmat, ami fény- vagy hangérzékenységgel és hányingerrel párosul. Ilyen kísérő tünetekről a koronavírus utáni fejfájásnál jellemzően nem számolnak be a betegek. Ugyanakkor a fejfájás mértéke és tartóssága olyan erős is lehet, ami már a mindennapokat, a munkavégzést és a pihenést is gátolja.

A fejfájás a leggyakoribb panasz, ami miatt ideggyógyászhoz fordulnak az emberek. 

Abroncsszerűen lüktet, szorít, vagy szemfájdalmat okoz? – A fejfájás okai

Milyen módszerekkel próbálkozhatunk a fejfájás ellen?

• Elsősorban érdemes megpróbálni beazonosítani azokat a kiváltó okokat, triggereket, amelyek esetleg hozzájárulnak a fejfájás újbóli megjelenéséhez. A dehidráció (kevés folyadékfogyasztás), a nem megfelelő alvás, a túlstimulálás (például koffein- és cukorfogyasztás) és akár a rossz tartás is kiválthat fejfájást– ezeket meg kell próbálni kiküszöbölni.
• Különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a stresszre, ami a pandémia alatt nyilván mindenkit érint, és amely különösen poszt-COVID tünetek mellett igen erős lehet. Önmagában a hatékony stresszkezelés is csökkentheti a fejfájásos epizódok számát. Nagyon jó hatású lehet a vizualizáció és más mindfulness gyakorlatok.
• Érdemes megpróbálkozni olyan klasszikus módszerekkel, mint a fejre vagy a nyakra helyezett hideg vagy meleg borogatás, a légzőgyakorlatok, a nyak-, a váll- és a fej masszírozása.
• Rendszeressé kellene tenni a mozgást, még ha az csak egy félórás sétát is jelent. A túlzásba vitt, megerőltető edzések ugyanakkor éppen ellenkezőleg hathatnak: belobbanthatják a fejfájást.
• Ajánlatos minél többet a szabad levegőn tartózkodni, kirándulni, és otthon is gyakran szellőztetni.
• A tartós alvászavarokkal érdemes felkeresni egy szomnológust, ugyanis az alvászavar, a kevés és rossz minőségű alvás önmagában is gyengíti az immunrendszert, hozzájárul bizonyos szervi betegségek és pszichés zavarok kialakulásához és kiválthatja a fejfájást.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Fotó: 123rf.com

– Amikor a COVID-19 után jelentkező fejfájás nagyon erős, nem múlik el néhány hét alatt, esetleg erősödik is, mindenképpen érdemes orvosi segítséget kérni. Ugyancsak ilyen figyelmeztető tünet, ha a fejfájás gyakran megszakítja az alvást, ha láz is jelentkezik a fertőzés lezajlása után is, illetve ha beszéd- vagy látászavar, végtagzsibbadás, gyengeség, érzéskiesés, tudatzavar, pszichomotoros tempó megváltozása kíséri a fejfájást – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a Neurológiai Központ neurológus főorvosa, szomnológus. – Ilyen esetekben azt kell vizsgálnunk, egyszerűen egy poszt-COVID tünetről van szó, vagy pedig más, a fertőzéssel akár nem összefüggő organikus eltérés okozza a panaszt. Ennek tisztázása érdekében kiegészítő műszeres vizsgálatokra, illetve más szakorvosi konzultációra is szükség lehet. Ha kiderül, hogy „csak” a koronavírus elhúzódó tünetéről van szó, egyénileg döntünk a kezelés módjairól. A fejfájás kezelésében szerepet kaphatnak a tüneti szerek éppúgy, mint a megelőzést biztosító gyógyszerek, de más jellegű gyógyszeres és akár pszichés ellátásra is szükség lehet.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)