Dopamin: ez történik testünkben, amikor termelődni kezd

A dopamin mindenki testében jelen van, olyan vegyület, amely szerepet játszik a boldogságérzetben. Neurotranszmitteri vegyület, feladata az idegsejtek között történő üzenettovábbítás. Sokrétű tulajdonságokkal bír: befolyásolhatja a mozgáskoordinációt, a jutalomérzést, szerepe lehet a predikcióban is.

A függőség kialakulásán túl, a munkamemória és a végrehajtó funkciók működése is ehhez a vegyülethez köthető. De hogyan is működik?

Tudósok bebizonyították, hogy a dopamin már akkor is elkezd termelődni, mikor még csak számítunk a jutalomra, vagy dicséretre. Lehet ez távoli, a jövőben bekövetkező esemény, vagy egészen közeli jutalomfajta is, ami még inkább növeli a motivációnkat, hogy tegyünk érte, így javítva teljesítményünket és közérzetünket.

Fotó: 123rf.com

Ismered az érzést, mikor libabőrös leszel a zenétől? A dopaminnak ehhez is köze van.

“Akár Beatles, akár Beethoven, az emberek ugyanazért szeretik a zenét, amiért az evést, a testi gyönyöröket vagy a pénzhez jutást: jutalmazó vegyület szabadul fel zenehallgatás közben az agyban – állapították meg kanadai kutatók.” – írja a hvg egyik cikkében. A tudósok ezzel magyarázzák a zene meghatározó funkcióját is minden társadalomban. A zene tehát dopamint termel – örömet szerez. De a szerelemben, és a szexben is hatalmas szerepe van.

A dopamin az agyban élvezetet, örömet stimulál, hogy motiválja a személyt tevékenységek gyakoribb véghezvitelére, ami újabb indokként szolgálhat például a szívünk választottjával való gyakoribb találkozásokra is.

A dopamin azonban nem csak jó dolgokat tesz velünk: a függőségek kialakulásában is nagy szerepe van. A különböző ajzószerek nagymértékben növelik a dopamin kibocsátását, aminek következtében a szervezet a jóérzést egyre inkább igényli.

(A videóhoz magyar feliratot találsz jobbra lent a felirat ikon beállításai között!)

A szuperstimulánsok, mint például a felturbózott gyorséttermi ételek, vagy a különböző drogok olyan gyorsan jutalmaznak, és olyan könnyen adják a sokszorozott jóérzést, aminek következtében egyre többet akarunk belőlük annak ellenére is, hogy nem tudjuk azokat kellő módon feldolgozni, megélni.

“A kávé és csokoládé által kiváltott jó hangulat nem csak a koffeinnek köszönhető, hanem annak a rengeteg dopaminnak is, amely a boldogsághormonok felszabadulását váltja ki az agyban” – mondta Gary Wenk professzor – a hvg cikkében – “Az eufórikus boldogságérzést is az ópiátok okozzák, ezek termelődését pedig képes a csokoládéban kis mennyiségben jelen levő, hatásában a marihuánáéhoz hasonló összetevő is fokozni.”

Mint az élet minden területén, úgy a boldogság keresésében, a számunkra boldogságot okozó behatások megélésében is fontos, hogy tudjuk hol a határ, és hogy mikor léptük azt át. Azonban Zacher Gábor toxikológus szavaival élve: “Függőség nélkül lehet élni, csak nem érdemes”. Egy kockával több csoki még biztosan nem árt meg.